hétfő, november 30, 2009

Kanada természeti csodái 7.


New Brunswick-nak három olyan "természeti csodája" is van, ami a Fundy-öböl fantasztikusan magasra törő hullámaihoz kapcsolódik:

1. A Reversing Falls - St. John városánál, ahol dagály idején a víz éppen ellentétes irányban árad a St. John folyó vizével. Az igen látványos jelenség a 'hullámok harca' néven ismert. Amikor a hullámok emelkedni kezdenek, lelassul a folyó normális folyama, míg végül teljesen megáll. Ezt rövid periódust nevezik "slack tide"-nak (gyenge hullám). Ebben az időben tudnak csak hajók átnavigálni a vízesésen. Röviddel ezután a hullámok újra erősödni kezdenek, magasabbak lesznek a folyó szintjénél, majd a folyó lassan elkezd ellenkező irányba áramlani. A hullámok emelkedésével egyidőben kezd formálódni a zúgó, ami dagálykor éri el legmagasabb fokát. Ekkor a hullámok majd' 14.5 feet-tel (4.5 m) magasabbak a folyó szintjénél. Ez a folyamat oda-vissza minden 12 és fél órában megtörténik. Érdekes, nem? :)

2. Az árapály és a víz "felfelé" folyása vagy a kavargó hullámok útja számos folyót arra ösztönöz, hogy a Fundy-öböl felé vegye útját. A legismertebb a Petitcodiac-folyó. Színe miatt gyakran 'csokoládé folyónak' is hívják.

3. "Virágcserép Sziklák" Hopewell Cape-nél. Dagály idején az ember nyugodtan sétálgathat az üledékes szikla oszlopai körül a Shepody-öbölben, a Petitcodiac folyó szájánál. Apálykor a sziklák háromnegyede víz alá kerül, mely az extrám hullámok drámai bizonyítéka. A sziklák egy nemzeti park által védettek, a helyszín pedig apály idején fontos táplálkozóhely a partmenti vándormadarak számára. 





csütörtök, november 26, 2009

Oh dear, poor doe! :)


Ritkán írok napi eseményekről a blogon, hiszen annyi minden történik, nehéz szemezgetni, s akár az egész blog erről szólhatna. Most azonban kivételt teszek, mert ez aranyos. :)
Ahogy arról már korábban írtam, a városban nagyon sok zöld terület van. A várostervező szakemberek a "City within a Park", azaz "város a parkban" elmélet szerint igyekeznek alakítani Torontó arculatát. A város kb. 13 százaléka parkosított, viszont legalább 42 százaléka még ki nem alakított erdőség (ez több, mint 35 km2-t jelent). Így természetes, hogy a városnak saját kis állatvilága van. Gyakran látok pl. sasokat körözni a házunk körül, de őzet is láttam már a metróból egyszer-kétszer az erdőszéleken.
A belváros abszolút közepén azonban mégis csak furcsa egy őz kora reggel. Pedig ez történt kedden, igen közel a tóhoz, a Union metróállomás közelében. Valamikor a kora hajnali órákban sétálhatott be a városba, és már a reggeli nagy forgalom idején szemelték ki, a sok száz munkába igyekvő ember között sétálgatva. Idővel talált magának egy nyugodt helyet és békésen üldögélt egy hatalmas irodaépület előtti kis zöld területen. Persze nem kellett sok idő, hogy kisebb tömeg gyűltjön össze az őz körül, hogy fényképezhessék, videózhassák a szokatlan látványt. Az őzet látszólag ez sem nagyon zavarta. :)  Ahogy a videón is látszik, előbb-utóbb megérkeztek az állatmentők és a rendőrség segítségével elkábították, majd elfogták az állatot, aki egy óra múlva már a szabadban ugrándozhatott újra - a belvárostól távol.

Mindenesetre az a szakemberek előtt is érdekes kérdés, hogyan jutott le az őz teljesen sértetlenül egészen a város aljába, a belváros legforgalmasabb központjába.....

péntek, november 20, 2009

Kérdezz-felelek

Úgy tűnik, végre kilábaltunk az influenzából mi is, és már csak az állandó köhögés maradt hátra. Azaz tkp. csak Bill volt beteg, én az ápoló szerepét játszottam. Ma volt végre az első éjszaka két hét után, amikor végre aludtam is rendesen és nem úgy keltem fel, mint akit megvertek éjszaka. Ha azt kérdezné valaki, hogy melyik influenza volt nálunk, fogalmam sincs, de nem is lényeges igazán. Az orvost sem izgatta különösebben, a tünetek ugyanazok, a kezelés szintén. Minden influeza tünet jelentkezett, amit csak ismerünk, szépen sorjában, de ahogy a szakemberek is mondják, a betegek  75-80%-a otthon meggyógyul - akár különösebb gyógyszer nélkül is, persze sok pihenéssel, sok folyadékkal, egészséges étrenddel stb. Így volt ez nálunk is. Bill az itteni DayQuil-NyQuil kombót szedte (Mankának is az vált be), ami sok más országban is elérhető. Igaz, felírták neki a Tamiflu nevezetű gyógyszert is egy hét után, amit az H1N1-re adnak, de csak arra az esetre, ha újra visszaesne. Eddig még minden rendben, remélem így is marad! Keddtől már dolgozik az Édes, szóval lassan visszakerült minden a régi kerékvágásba. :)

Az utóbbi pár napon több blogon akadtam össze az alábbi kérdéssorral, aminek mindig az a vége, hogy "most rajtad a sor". Hát, gondoltam, miért ne. Nem válaszolgatok ilyenekre túl gyakran, pedig olvasni mindig szeretem őket, ha rájuk akadok valahol. :)
Szóval íme a kérdések és az én válaszaim:

1. where is your cell phone? hol a mobiltelefonod?
Mellettem az asztalon. :)

2. your hair? a hajad?
Vállig érő, barna, hullámos... nemrég voltam fodrásznál vágattatni egy kicsit.

3. your mother? anyukád?
Gyönyörű, erős, aki minden helyzetben feltalálja magát.


4. your father? apukád?
Az élet értelmét és önmagát kereső ember volt.


5. your favorite food? kedvenc ételed?
Nem is tudom, azt hiszem nincs kedvenc. Sok mindent szeretek, pl. a cukkinis dolgokat...

6. your dream last night? a múlt éjszakai álmod?
Nagyon furcsa volt, mint általában. Volt benne egy olyan rész, amikor MSN-en valami kaját küldtem át anyáéknak, hogy megkóstolják, majd nekik fel kellett tölteniük - mint egy mobilt - mielőtt visszaküldhették volna....

7. your favorite drink? kedvenc italod?
Legtöbbet vizet iszom, minden mennyiségben, no és ott a tej, az örök kedvenc. Az utóbbi időben kezdem megkedvelni a zöld teát is. Most is éppen azt készítek magamnak.


8. your dream | goal? álmod - célod?
A nagy álmom (ahogy erről pont nemrég írtam), hogy eljussak Afrikába és természetes környezetükben láthassam a (hegyi) gorillákat. :) A céljaim teljesen 'normálisak': hivatás, amit szeretek, egészséges család, gyerek, kényelmes otthon. Bill-lel megőrizni, amink van, élvezni az élet apró örömeit. Kicsit komolyabban foglalkozni a fotózással.

9. the room you are in? a szoba, ahol most vagy?
az étkező.

10. hobbies? hobbi?
fotózás, olvasás, főzés, blogírás


11. what is your fear? mitől félsz?
félek a fájdalmaktól, az erőszaktól

12. where were you last night? hol voltál tegnap este?
itthon voltam, pihentem, olvasgattam

13. something you are not? valami, ami nem vagy?
pesszimista

14. muffins: muffinok:
szeretem őket, egyik kedvencem a 'Morning Glory' a Second Cup kávézóban. Répás.. hmmm.... :)


25. wish list items: kívánságlista elemei:
Egy érdekesség: pár hónapja készítettem el a saját "Bucket List"-emet, Stacy kívánságlistáját olvasva. Az elnevezés persze a The Bucket List című filmhez kapcsolódik. Izgalmas ötletnek tartottam, hogy komolyan végiggondoljam, miket szeretnék elérni, amíg ezen a Földön élek. Nem féltem akár nagyokat sem álmodni, hiszen miért is ne? Minden először egy gondolattal születik... Ja, és miközben írogattam, rájöttem, hogy pár kívánság már teljesült az eddigi életemben, ami nagggyon jóóóó érzés volt - mint pl. egy ideig az USA-ban élni és dolgozni vagy egy esküvő a saját vágyaim szerint. :)
Pár dolog a listámról, ami még várat magára: körbeutazni Kanadát, egy ebéd Bill-lel Párizsban, megtanulni síelni, búvárkodni, egy hétvégi ház Muskokán... :)

26. where did you grow up? hol nőttél fel?
Miskolcon nőttem fel, amíg 19 évesen Debrecenbe nem kerültem az egyetemre.


17. last thing you did? a legutóbbi dolog, amit csináltál?
Felhívtam Billt telefonon, hogy van.

18. what are you wearing? mit viselsz most?
Halásznadrágot, kockás férfi inget, vastag zoknit. :)

19. your TV: a tévéd:
szinte alig megy, nagyon keveset nézzük. A hokimeccseket természetesen és indulás előtt az időjárást.

20. your pets? háziállatod?
Sajnos nincs, de mindig nagyon szerettem volna egy kutyát, az álmom egy Újfullandi vagy Bernáthegyi. Bár azt hiszem a halaknak nagyobb esélyük van... :)


21. your friends: a barátaid:
nagyon sokat jelentenek számomra. hihetetlen sokszínűek, izgalmasak, értékes emberek mind. :)))

22. your life: az életed:
kiegyensúlyozott, boldog - imádom! Nagyon szerencsés vagyok!


23. your mood? a hangulatod?
nyugodt, belül talán kicsit izgatott.

24. missing someone? hiányolsz valakit?
mindig, mindig, mindig.

25. vehicle: autó:
Abszolút nem ismerem az autókat, az autó márkákat, nem is ismerem fel őket. :) Így kedvencem sincs, ja és autóm sincs. :)

26. something you’re not wearing: valami, amit ne hordasz:
magas sarkú cipőket

27. your favorite store? kedvenc boltod?
Indigo könyvesbolt

28. your favorite color? kedvenc színed?
Azt hiszem, az sincs. De mindenhol szeretem a "föld" színeket.


29. the time you last laughed? mikor nevettél utoljára?
tegnap este

30. the time you last cried? mikor sírtál utoljára?
múlt hónapban

31. your best friend: a legjobb barátod:
a társam is egyben

32. one place you go over and over? egy hely, ahol újra és újra megfordulsz?
a hétvégi bevásárlások helyszíne :)) ma délután is megyek

33. guilty pleasure? bűnös kedvtelés?
Indigo



34. favorite place to eat? kedvenc étterem?
nincs kedvenc éttermem

35. where do you want to be six years? hol szeretnél lenni hat év múlva?
A szakmámban dolgozva, gyerkőccel a kezemben, Bill-lel mellettem boldogan élni, élvezni és értékelni az életet. :))))

Ok, akkor most én is azzal zárok, hogy "now it's your turn", azaz te jössz. :) Nagyon jó lenne a ti válaszaitokat is olvasni, szóval akinek kedve van a játékhoz és válaszol a kérdésekre, hagyjon a megjegyzéseknél egy linket, hogy elolvashassuk!

Szép hétvégét mindenkinek! (Chris 18 éves lesz szombaton! Yeeahhhhh!)

kedd, november 10, 2009

Remembrance Day: Lest we forget



A tizenegyedik hónap tizenegyedik napjának tizenegyedik órájában a kanadaiak szerte az országban rövid csenddel tisztelegnek és emlékeznek mindazon kanadai honfitársaikra, nőkre és férfiakra egyaránt, akik életüket áldozták hazájukért katonai szolgálat közben. Így a holnapi nap folyamán is országszerte szerveznek  megemlékezéseket, ahol két perc csenddel adózhatunk Kanada elesett katonáiért - legyen szó az I. vagy II. világháborúról, a Koreai-háborúról, az afgán konfliktusról vagy mármilyen békefenntartó misszióról.
Az ünnepet - mely nemcsak, mint 'Remembrance Day' (Emlékezés Napja), de mint 'Veterans Day' (Veteránok Napja) vagy mint "Poppy Day' (Pipacs Nap) is ismert - 1919-ben tartották meg először, mely az első világháború végét jelentő fegyverszünetre utal, ami az előző év november 11-én, 11 órakor lépett életbe.

I. világháború
Két perccel a fegyverszünet életbe lépése előtt, 1918. november 11-én, 10:58 perckor, Pte. George Lawrence Prince-t eltalálták. Ezzel Prince lett az utolsó kanadai katona, aki elesett az I. világháborúban.
Az összesen 619. 636 kanadaiból, akik a világháborúban szolgáltak, ezév novemberére egyetlen túlélő maradt életben, John Babcock. Babcock egy ontariói farmon született és a 109 éves férfi ma az Egyesült Államokban él, aki egyben a világ legidősebb túlélője is a világháborúnak.

Canadians in a front line trench during the First World War, February 1918. 
(National Archives of Canada PA 2468)

II. világháború
A II. világháború kezdetétől, 1939 szeptemberétől az 1945-ös befejezéséig kanadai katonák szolgáltak Normandiában, Dieppénél, Hong Kongban, az Észak-Atlanti óceánnál, Olaszország felszabadításánál és sok más tengeri, szárazföldi és légi akcióban. Összesen több, mint 1.000.000 nő és férfi harcolt a hadseregben Kanadából és Newfoundland-ról. Több, mint 47.000 nem tért haza.
A kanadai csapatok döntő szerepet játszottak az 1944-es normandiai partraszállásnál, a D-Day-nél és a normandiai harcokban, mely fordulópontot jelentett a háború atlanti óceáni eseményeiben és melynek következtében felszabadult Franciaország és a Benelux-államok. Az utolsó invázióban, Franciaországnál több, mint 5.000-en estek el.
A kanadai hadseregnek fontos szerepe volt Hollandia felszabadításánál is, ami 1945-ben ért véget. A hollandok, akik egy kegyetlen telet kínlódtak végig, elmondhatatlan hálásak voltak a kanadai csapatok megjelenésének. A két ország közötti szoros barátság a mai napig is tart.

The Dieppe Raid, August 1942. 
(National Archives of Canada C-14160)

Korea és Afganisztán
A II. világháború óta a kanadaiak számos ENSZ békefenntartó misszióban vettek és vesznek részt, Ciprustól, Haitin és Bosznián át Szomáliáig. Koreában 26.791 kanadai szolgált 1950 és 1953 között. 2003-ban, a Koreai-háború fegyverszünetének 50-ik évfordulóján Ottawában szobrot avattak az elesettek tiszteletére, melyen ezek a szavak olvashatók: "We will never forget you brave sons of Canada" (Sosem felejtünk titeket, Kanada bátor fiai). Emellett az összes elesett katona neve is olvasható.
Kanada folyamatosan növelte katonai jelenlétét Afganisztánban a 2001-es tálib uralom megdöntése óta. 2006-ra Kanada döntő szerepet játszik az ország legveszélyesebb déli részeinél, mint a NATO vezette International Security Assistance Force (ISAF) tagja. 2009-re 133 kanadai katona vesztette életét az országban. Egy diplomatát és két egészségügyi önkéntest öltek meg.


Troops of 2nd PPCLI during patrol, March 1951.  
(National Archives of Canada PA 115564)

Az I. világháború az újfajta hadieszközök bevetése miatt korábban nem tapasztalt méretű emberáldozattal járt. A hosszú harcok teljesen lepusztulttá változtatták a csatatereket, ahol szinte semmi sem maradt meg. Egyik kivételt a pipacs képezte. Nem csak a háború után borította be újra a flamand mezőket, de már a harcok idején is megjelent, körbevéve az elesettek sírjait. Piros színe miatt sok katona úgy vélte, hogy a virág az elesett bajtársai véréből nőtt ki. Ez ihlette meg John McCrae alezredest, a Vermonti Egyetem korábbi patológia professzorát, aki a háború alatt orvosként szolgált a kanadai tüzérségben. Az Ypres-i ütközetben vesztette el korábbi tanítványát és barátját, Alexis Helmert, s temetésére írta meg "A flamand mezőkön" (In Flanders Fields) című versét. A verset sokan a háborús költészet egyik legszebb alkotásának tartják.

In Flanders Fields
In Flanders fields the poppies blow
Between the crosses, row on row,
That mark our place; and in the sky
The larks, still bravely singing, fly
Scarce heard amid the guns below.


We are the Dead. Short days ago
We lived, felt dawn, saw sunset glow,
Loved, and were loved, and now we lie
In Flanders Fields.

Take up our quarrel with the foe:
To you from failing hands we throw
The torch; be yours to hold it high.
If ye break faith with us who die
We shall not sleep, though poppies grow
In Flanders Fields.


Flamand mezőkön

Flamand mezőkön pipacsok nőnek
hol fehér keresztek előtörnek
Ott van alant a mi helyünk

Míg felettünk a pacsirták szóltak
bátor hangon az égig hatoltak
mi nem hallhattuk itt lent őket
mert köröttünk fegyverek bömböltek
S ím így most halottak vagyunk
Mind éltünk és szerettünk
még egy rövid nappal ezelőtt
és most parázs nap áztatja testünk
a Flamand mezőkön hol mind elestünk

s folytatva harcunk az ellenséggel
elhulló fáradt kezünkkel nektek átadva
a fáklyáinkat ti tartsátok most a magasba
és ha hozzánk hűtlenek lennétek
mi majd nem nyughatunk mélyén a sírnak
míg a Flamand mezőkön szelíden
ujjaink közül a pipacsok nyílnak
(Fordította: Metz)


hétfő, november 09, 2009

Torontó mások szemével 19.


Enjoying the beautiful fall at Bellevue Square, Augusta Avenue by Sam Javanrouh

vasárnap, november 08, 2009

2009 - The Year of the Gorilla (YOG)



Tudom, ez a téma elég furcsán hangzik egy Kanadáról/Torontóról szóló blogon, azonban akik közelebbről ismernek, biztosan nem lepődtek meg egy cseppet sem. :)) Mióta az eszemet tudom, mély vonzalom és csodálat fűz a gorillákhoz. Az a típusú vonzalom ez, amiről nem tudod honnan jött, nem tudod pontosan mióta és miért, de az érzés egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen és nagyon erős. Az állatkertekben egész nap képes lennék a gorillák előtt üldögélni és könnyekig hatódni... (szoktam is :). Aki most azt hiszi, ennek a nőnek teljesen elment az esze, nincs igaza, ugyanis ilyen alapon sosem volt. :))
A huszas éveimben nagyon komolyan fontolgattam, hogy elmegyek önkéntesnek egy időre valamelyik afrikai országba, ahol a gorillák honosak - leginkább ahol a hegyvidékiek -, hogy egyszer életemben természetes környezetükben is láthassam őket, no és persze a segítő munka maga is nagyon vonzott. Az életem mégsem alakult úgy, hogy ez összejött volna, így már csak az a lehetőségem maradt hátra: hogy valahogy baromi gazdag leszek és egy nyaralás keretében befizetek egy gorillalesre.... hmmm... No de nem is én vagyok a lényeg, hanem a GORILLÁK. Egész évben akartam írni a témáról, de valahogy mindig félretettem, gondolván, mennyire nem illik ide. Most azonban mégis írok, végül is minél többen tudnak a dologról, annál jobb! :)

Szóval igen, a 2009-es évet a Gorillák Évének (YOG) nyilvánították, aminek legfőbb célja, hogy egyesítse a világ országainak, civil- és helyi szervezeteinek, illetve magánszemélyeknek a gorillák megmentésére irányuló törekvéseit. Együtt minden könnyebb és eredményesebb, így az ilyen méretű összefogás remélhetőleg valóban sokat segíthet!  

Miért is fontosak a gorillák és a megmentésük?
Maguk a gorillák messze nem csak engem bűvölnek el. A velünk való közeli kapcsolatuk különlegessé teszi őket az állatvilágban

(génjeink 98.4 százaléka azonos), ami már önmagában is egyedi és figyelemreméltó. A közelebbi kutatások óta tudjuk, hogy a gorillák rendelkeznek öntudattal, kimagasló intelligenciával és a - jelekkel, szimbólumokkal való - kommunikáció, illetve az eszközhasználat képességével. Az emberéhez hasonló érzelmeik vannak, amiket hozzánk hasonlóan fejeznek is ki, mint pl. az öröm vagy a bánat.
Az afrikai nagy majmok - a bonobók, a csimpánzok és a gorillák, illetve az észak-kelet ázsiai orángutánok száma mind-mind vészesen csökken. Ezek az állatok nem csak legközelebbi rokonaink, de kulcsfontosságú szereplői a számukra otthont adó esőerdőknek is. Ha erőfeszítéseink nem járnak sikerrel, az összes vadonélő nagy majom kihalhat még ebben a században, néhány faj akár pár évtizeden belül.

Pár szóban a gorillákról
A gorillákról való ismereteink az utóbbi négy évtizedben jelentősen bővültek. A kutatók beléphettek a gorillák addig teljesen ismeretlen világába és megismerhették komplex társadalmi életüket, illetve jelentőségüket élőhelyük ökológiáját illetően. A két ismert gorillafajon belül négy különböző alfajt különböztetünk meg.

 1. Western Gorilla - nyugati gorilla
- Western Lowland Gorilla (nyugati síkvidéki gorilla) - kb. 200.000 egyed él még
- Cross River Gorilla (ők a legújabb, nemrég bekategorizált gorilla alfaj) - 250-300 egyed

2.Eastern Gorilla - keleti gorilla

- Mountain Gorilla (hegyi gorilla)- 650-700 egyed van még életben
- Eastern Lowland Gorilla (keleti síkvidéki gorilla) - 5000-10.000 egyed



A gorillák mind erdőségekben élnek, legtöbben sajnos a védett területeken kívül - trópusi esőerdőkben, erdőszéleken, környező tisztásokon, folyami erdőkben, mocsaras területeken vagy elhagyatott tisztásokon. A gorillák napjaik több mint felét evéssel töltik. A nyugati és keleti síkvidéki gorillák trópusi erdőkben élnek, ahol a fűszernövények/gyógynövények sűrűsége alacsonyabb, de a gyümölcsök sokkal bőségesebbek, főleg a magas hegyvidéki erdőkhöz hasonlítva, ahol a hegyvidéki gorillák élnek. A síkvidéki gorillák tehát sokkal több gyümcsöt esznek, míg a hegyvidékiek leginkább gyógynövényeket, leveleket, gyökereket.
A hímek kétszer olyan testesek, mint a nöstények. A hímek kb. 1.7 m magasak és 135-200 kg, míg a lányok kb. 1.5 méteresek és 70-90 kg között mozognak. A nyugati gorillák karcsúbbak és fürgébbek is, mint a testesebb keletiek, élettartamuk 30 és 50 év között mozog. Egy gorillacsoport nagysága 5 és 30 fő között mozog (kivételes esetekben lehet ennél is nagyobb), egy ezüsthátú hímmel az élen, aki konfliktusok esetén közbelép, irányítja a csoport mozgását, elvezeti őket a táplálkozóhelyekre és aki felelősséget vállal az egész csoport biztonságáért és jóllétéért. A nőstények támogatása és elfogadása nagyon fontos egy hímnek, hogy hosszú ideig vezető maradhasson. Az is előfordul, hogy testvérek vezetnek egy csoportot. A fiatalabb hímeket fekete hátúaknak hívjuk, akik plusz védelmet jelentenek. Ha a vezető meghal (betegségben, balesetben, harcban vagy orvvadászok által), a csapat szétválik és szétszóródva keresnek egy új védelmező hímet.



A gorillák nappal aktívak és elsősorban a szárazföldön tartózkodnak, de felmásznak a fákra is, hogy elérjék a kívánt gyümölcsöket vagy hogy megépítség az éjszakai fészküket (a vezérhímek éjszakai fészke is a földön van).  A hímek 11 éves koruk körül kezdik elhagyni eredeti csoportjukat, majd egyedül vagy 2-5 másik hímmek együtt keresnek új területeket, míg meg nem alakítják saját csoportjukat. Míg általában egy kölyök gorilla 3-4 évig az anyjával marad, ha az valami oknék fogva meghal, az ezüsthátú hím gondját viseli az árváknak.  Hihetetlen intelligenciával rendelkeznek, amit a fogságban élő állatok is bizonyítanak. (Oké, szóval ismerve a gorillák viselkedését és szociális berendezkedését, hogyan is lehet nem csodálni ezeket a hatalmas, tekintélyt paracsoló, mégis meglepően szelíd és nyugodt állatokat? :)

Mára összesen tíz ország maradt, ahol természetes környezetükben élnek ezek a nagyszerű állatok. Az alábbi térképen az előfordulási helyeiket látjátok.(Angola és Nigéria nem látszik teljes egészében, de kattints a képre a nagyításért)


A legjobb becslések szerint sincs összességében több gorilla, mint 200.000 egyed, habár pontos számontartásuk igen nehézkes. (Leggyakrabban a gorillák "fészkei" vagy éjszakai pihenőhelyei alapján becslik meg a számukat.)

A legfőbb veszélyeztető tényezők:

- Vadászat: A húsúkért (és kezükért) való gorilla vadászat hatalmas problémát jelent a gyorsan csökkentő populáció számára, főleg, ahol emberek közelében élnek. A vadhús iránti igény csak egyre nő, és a vadászok gyakran jóval magasabb fizettségek kapnak a gorillák húsért, mint bármi más legális munkáért. Egyes felmérések szerint 1 és 5 millió tonna vadhús kerül pl. eladásra egy évben csak a Kongó-medencéből. :(( Ahhoz, hogy egy gorilla bébit elfogjanak, legalább két felnőttet meg kell ölniük, és ötből négy gorilla meg sem éri a serdülőkort.


- Élőhelyeik drasztikus csökkenése, azok erróziója, drasztikus változása: Az esőerdők nagymértékű eltűnésének okai: a túlzott és illegális fakitermelés vagy erdőírtások, a mezőgazdaság térnyerése, a faszén kereskedelem, a bányászat vagy az erdőbeni utak építése mind-mind hozzájárul a gorillák élőhelyeinek eltűnéséhez.


- Járványok: a vírusok okozta járványok, mint pl. az Ebola vagy az emberek által terjeszett betegségek szintén fontos szerepet játszanak a gorillák számának csökkenésében. Egy 2006-os adat szerint pl. több, mint 5000 gorilla halhatott meg csak egy Ebola-járványban, de a tényleges számok jóval magasabbak lehetnek.
- Fegyveres konfliktusok és polgárháborúk: Az utóbbi években erősen megnőtt az élővilág leölése és a természetes környezet pusztítása az érintett régiókban. Az állandó létbizonytalanság miatt több, mint 500.000 menekült vándorol a régióban, leégetve egész erdőségeket termőföldekért, faszénért vagy gorillákra vadásznak, hogy fenttartsák magukat. A polgárháborúk és a politikai instabilitás - a gorillák természetes környezetét érintő országokban - elmondhatatlan sok emberi szenvedést okoz és csökkenti a nemzetközi jogi védelmét ezeknek az állatoknak. A legújabb számítások szerint a keleti síkvidéki gorillák száma az ottani háborúk miatt valószínüleg 70 %-kal csökkenhet.

Végül pár program, amit a YOG erősen támogatott ebben az évben:
1. Természetvédelem
- Gorillák védelméről szóló egyezmények
- Kutatások, természetvédő kezdeményezések támogatása

2. Kapacitásnövelés
- Bevételi források teremtése, mely alternatív megoldás lehet az orvvadászat, az erdőírtások stb mellett.
- Az erdőmérnökök, vadőrök stb folyamatos támogatása
- A kormány élővilággal foglalkozó szakembereinek növelése

3. Oktatás
- A lakosság oktatása a gorillákról illetve azon veszélyekről, melyek az állatok szembenéznek
- Minél széleskörűbb információk terjesztése a gorillák ökoszisztémánkra való befolyásáról
- Az emberek figyelmének felkeltése a flóra és fauna, illetve ökoszisztémánk készleteinek értékeiről, azok megőrzéséről (pl. tiszta víz, tiszta levegő)
- Az ökoturizmus lehetőségeiről való oktatás