vasárnap, november 26, 2006

A városról, ahol élünk - Torontó

Torontó Ontario állam fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, egy igazi világváros. A világ egyik legmultikulturálisabb városa, az elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága több mint 70 nációból kerül ki. Torontó Kanada üzleti központja és gazdasági motorja, 1994-ben a The Economist című gazdasági hetilap a világ legélhetőbb városának választotta.

„Toronto” nevének jelentése irokéz nyelven „fishing weir”, azaz „halászgát”, mely arra utal, hogy a mai Simcoe-tavon a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást. Az első nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte a környéket. Igaz, az ideérkezők Toronto néven alapítottak egy apró falut a mai város helyén, azonban 1793-ban Kanada akkori kormányzója, John Graves Simcoe az akkori Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét, ezzel ez a dátum lett Toronto város születésének napja is. A Nagy-tavakon az 1840/50-es években beindult hajóforgalom (a város az egyik nagy tó, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből fakadó gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Torontó az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is.

A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik. A város GDP-je 305 millió USD, ami a világ 7-ik legnagyobb városi gazdaságává teszi. Torontó Kanada pénzügyi, ipari, kultúrális és piacgazdasági központja is egyben.

Torontóban minden megvan, amit egy nagy észak-amerikai nagyvárostól csak elvárhatunk: nyüzsgés, forgalmas utcák, szórakoztatóipar, kultúra, éjszakai élet. Talán nem is gondolnánk, de majd 125 múzeum van a városban, több mint 50 balett- és tánccsoport, 6 opera társulat és még sorolhatnánk. Toronto mindezek mellett a harmadik legnagyobb (angol nyelvű) színházi központ is, New York és London után. Azonban aki csendre és pihenésre vágyik, Torontó azoknak is sokféle lehetőséget tartogat. Felkereshetik például a város számtalan parkjainak egyikét, mely parkrendszer mindenképpen a város egyik nagy erőssége.

A város tervei között szerepel, hogy a világ úgy ismerje majd őt, mint egy parkbéli várost (“City within a Park”). Hiszen – ahogyan mondják – a minőségi élet az egészséggel kezdődik, s ebben nagy szerepet játszik a természettel való érintkezés. Sok tanulmány mutat rá arra, mennyire fontos egészségünk szempontjából mindez. Már csak a fák látványa is terápiás jelleggel bír, s azok a betegek például, akik fákat láthatnak a kórházi ablakukból, gyorsabban épülnek fel. Torontóban tehát valóban nagy figyelmet fordítanak erre, s jelenleg több mint 7 millió fa van a városban. A kutatások szerint a városlakók több, mint 50 százaléka ki is megy a parkokba legalább hetente egyszer. Lehetőség akad bőven, hiszen a város kb. 13 százaléka parkosított, azonban kb. 42 százalék még nem kialakított erdőség, ami több, mint 35 km2-t jelent. Mindemellett még kb. 40.000 honos fát, bokrot, virágot ültettek csak az utóbbi öt év minden egyes évében.

Torontó ad otthont a világ legmagasabb (szabad szerkezetű) épületének a CN Tower-nek, amely 1976-ban épült és 553.33 méter magas. S ha már arra járunk, érdemes megnézni a közelben lévő SkyDome-ot (új nevén Rogers Centre), amely a világon elsőként rendelkezett teljesen behúzható tetővel, és sportpályája elég nagy ahhoz, hogy akár nyolc utasszállító repülőgép is parkolhat rajta. Torontóban található a világ leghosszabb utcája is, a Yonge Street, mely 1.896 km-ével vívta ki ezt a címet.

Ha pedig már ennyi adatot mutattam meg Torontóról, végezetül hadd soroljak ide még egy-két további érdekességet:

· Ahogyan azt már említettem, Toronto lakossága a külterületekkel együtt eléri az 5.5 millió főt. 2001 és 2005 között a város átlag 107.000 immigránst fogadott minden egyes évben. (Kanada területére 2005 július és 2006 júliusa között összesen 324.000 bevándorló érkezett.)
· A város lakosai közül 43% vallja magát „visible minority”, azaz kisebbségnek, ami 1996-ban még 37% volt. („Visible minority” az a személy, aki nem őslakos Kanadában, nem európai és nem fehér bőrszínű). A legnagyobb négy ilyen csoport Torontóban: a kínai (10.6%), a dél-ázsiai (10.3%), a fekete (8.3%), és a filipino (3.5%).
· 49%-a a torontói lakosságnak Kanadán kívül született.
· Minden ötödik torontói a ’90-es években érkezett az országba.
· A városban 79 különböző etnikai csoport él.

2 megjegyzés:

Zhao Man írta...

Újabb magyar utazós blog! Hurrá!
Sziasztok! Jó blogolást!

_____________________
Ha a sablon szabászattal/videó beillesztéssel/egyébbel kapcsolatban van kérdésetek, akkor írjatok a blogomon található e-mail címre.

Ugyanazt a sbalont használjátok, amit én is használtam a blogom indításakor. Régi, szép emlékek tolulnak elő... Köszi!

Livia&Bill írta...

Szia Zhao Man!
Orulok, hogy erre tevedtel, en is be-be nezek am a te blogodba. :-) Erdekes, milyen uton-modon ismerhetunk meg egy masik embert!
Hat ezuton is udv Neked!