szombat, február 13, 2010

Vancouver 2010 - 2. nap

A visszaszámlálás után most előre számolunk, habár rögtön a második nappal kezdünk, hiszen az első már tegnap megvolt. Így a videó elején láttok majd egy kis visszatekintést a tegnapi napra, no és persze a fantasztikus megnyitó ünnepségre. 
Abszolút nem csalódtam a műsort illetően. Sok kis fénypontja volt számomra a megnyitónak, amikre jó érzés visszagondolni. Pl. a őslakosok különböző népcsoportjainak bevonulása a legelején nagyszerű volt, majd hogy ők fogadhatták otthonukban, azaz Kanadában a sportolókat. Nagyon tetszett a 16 éves Nikki Yanofsky, ahogy elénekelte a kanadai himnuszt, habár az egész ünnepség alatt minden zenei részletet elmondhatatlanul élveztem (talán Brian Adams és Nelly Furtado közös dala volt csak kivétel). K.D. Lang, ahogy Leonard Cohen Hallelujah című dalát énekelte... hááát az egyszerűen leírhatatlan volt.  Nagyon bízom benne, hogy  azt az előadást valahol mindannyian látni fogjátok majd! (Mankánál hallhatjátok Lang egy korábbi előadását. Ne hagyjátok ki!)
Még sorolhatnám tovább a részleteket, amik engem megfogtak és magukkal ragadtak, de ha valaki még nem látta volna az ünnepséget, vagy egy arról szóló összefoglalót, azoknak nem akarom eladni előre az egészet. Így most csak beteszem ide a videókat, mára nem is csak egyet kaptok. :) (Időközben sajnos mindkét plusz videót le kellett vennem, mert jogvédelmi okokból már nem elérhetők.)



Sajnos egy nagyon szomorú esemény árnyékolta be az olimpia első napját. Vancouveri idő szerint a délelőtti órákban az egyik grúz szánkos, Nodar Kumaratshvili edzés közben elvesztette uralmát a szánkója fölött és a 145 km/órás sebességgel kicsapódott a pályáról. A 21 éves játékos életét már nem tudták megmenteni. A megnyitón, majd a szánkósok első futama előtt is egy perces néma csenddel emlékeztek meg a fiatal sportolóról. May his spirit be at peace.

5 megjegyzés:

Manka írta...

k.d. lang nagyszerű volt, én feltettem egy másik videót, ahol a halleluját énekli, nem a megnyitón.
A Nikki Yanofskit viszont legszívesebben leütöttem volna: a himnusz nem interpretáció kérdése, nem arra van sztem, hogy a saját stílusára írja az ember, meg hogy ezzel ő brillírozzon. Arra van, hogy az emberek együtt tudják énekelni és ezzel egységet mutasson: na, aki ezt a himnuszt követni tudta, annak gratulálni tudok. De nem lovalom bele magam, mert annak csak rossz vége lesz :)

Bill Ferencz írta...

Manka ne vedd komolyan.
Nincs semmi sem kobe vesve es annak csak orulhetunk, hogy egy uj generacio a sajat belyeget rakja a hagyomanyora.
Mi mar reg nem leszunk itt es a himnuszt meg mindig enekelni fogjak.
Ki tudja hogyan...

Mindegy is - csak szoljon az enek.

Livia írta...

Ertem Manka, amit mondasz, hogy a himnusz egyseget kell, hogy mutasson. Ebben abszolut igazad van, de szerintem ebbol a megnyiton sem volt hiany - meg akkor sem, ha nem enekelhetett mindendki Nikkivel egyutt. Az arcokon pozitiv erzelmek voltak... :)

Az iskolaban pl., ahova tolmacsolni jarok, minden reggel elhangzik a himnusz, de kicsit mokasabb, gyerekekhez kozelibb stilusban. Szerintem ez aranyos otlet es a gyerekek nagyon szeretik. Nem hinnem, hogy az eloadasmod elvenne ennek ertekebol. :)

Puszillak: L.

Manka írta...

Igyekszem nem komolyan venni, de bizonyos dolgokban nagyon konzervatív vagyok - ezek szerint ez az egyik :)
De ahogy mások reakcióját olvasgatom, meg ti és a Nagylábú-gyerek is szerettétek ezt a verziót, szóval majd meghallgatom még néhányszor és csak megszokom... kár, hogy levették a youtube-ról..

Livia írta...

Igen, én is ma reggel vettem le innen, mert már nem elérhető... :( Persze gondoltam, hogy ez lesz, csak reméltem, hogy kicsit tovább fent marad.
A himnusszal kapcsolatban pedig a nyitottság is ott van a részedről, és szerintem az a legfontosabb. ;)
Pussz: L.