szombat, július 26, 2008

Torontó mások szemével 16.

Ireland Park in Toronto by Sam Javanrouh


A kép az Ir Parkból készült, ahová eddig még nem jutottam el, de nagyon szeretnék. (Jesszus, mennyi ilyen hely van ebben a hatalmas városban!)

A park azon ír emigránsoknak állít emléket, akik az 1847-es éhínség idején szöktek meg és annak a 38.000-nek, akik ezen a nyáron érkeztek Torontóba, amikor a város lakossága nem volt több, mint 20.000 fő. Az Ir Park két nemzetet és két várost kapcsol össze. Azon nyomorgó emberek története, akik hihetetlen nehézségeken és szenvedésen mentek keresztül, s köszönet egyben a kanadaiak kedvességéért és bőkezűségért, ami a ami napig is épp annyira élő és stabil, mint volt 1847-ben. A parkban hét emberszobrot láthatunk, akik a part felé fordulva várják a hajókra való felszállást, mely elviszi őket az új világba. A szobrokat eredetileg Dublin polgárainkat adományozták 1997-ben az éhínség 150 éves évfordulója alkalmából. A tervezők nagy álma volt, hogy egy ugyanilyen emlékmű álljon Észak-Amerikában is, mely a bevándorlók útjára reflektálhatna. A torontói emlékmű 2000-ben készült el.

A park mindezeken túl magára az éhínségre, annak következményire is szeretné felhívni a figyelmet, ami még oly sok országban van jelen napjainkban is. A parkot az Ireland Park Foundation alapította és tartja fent, akik jelmondata: "Remember the past to save the future", azaz Emlékezz a múltra, hogy megmensd a jövőt. Munkájukkal szeretnék életben tartani azon 1.100 ember emlékét, akik Torontó történelmének eme tragikus időszakában vesztették életüket, ír bevándorlóknak és azoknak egyaránt, akik megpróbáltak segíteni rajtuk. Tevékénységükkel igyekeznek újra ás újra érvényre juttatni Kanada azon tradícióját, hogy bevándorlók sokaságát fogadja a világ minden tájáról.

péntek, július 25, 2008

Egy kis "meme" játék


Megg bejegyzése inspirált arra, hogy én is kipróbáljam az alábbi játékot. Igazán szórakoztató kikapcsolódás volt, élveztem végigcsinálni, főleg így hét vége felé jól esett valami könnyed, valami érdekes. Próbáljátok ki ti is, szerintem érdemes! :)

Ime a játékszabályok:
- A Flickr keresőjébe írd be a kérdésekre adott válaszodat,
- Válassz egy képet, ami legjobban megfog, de csak az első oldal képeiből,
- A válaszott kép URL-jét (fent a címsorban jelenik meg) másold át a Mosaic Maker megfelelő sorába. (colums/oszlopok:3, rows/sorok:4)
Még egy fontos megjegyzés: mielőtt elkezdenéd, mindenképpen regisztrálj a Mosaic Makernél, nehogy elvesszenek a képeid.

És végül a kérdések:
1. What is your first name?/Mi a keresztneved?
2. What is your favorite food?/Mi a kedvenc ételed?
3. What high school did you attend?/Melyik középiskolába jártál?
4. What is your favorite color?/Mi a kedvenc színed?
5. Who is your celebrity crush?/Melyik sztárért vagy oda?
6. Favorite drink?/Kedvenc ital?
7. Dream vacation?/Álomvakáció?
8. Favorite dessert?/Kedvenc desszert?
9. What do you want to be when you grow up?/Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?
10.What do you love most in life?/Mi szeretsz legjobban az életben?
11. One word to describe you./Egy szó, ami jellemez téged.
12. Your Flickr name./A Flickr neved.

Az én mozaikom képeinek linkjei:
1.
Livia - La couleur de mes reves, 2. Untitled, 3. Neverland, 4. you've got to love prague!, 5. icelandic horse, 6. Tossed Cookies, 7. Together and Alone, 8. Raspberry - Swirl Cheesecake, 9. KC Concepcion 1, 10. A Summers Day, 11. 365/135....walking on egg shells...., 12. 35_070401_104

vasárnap, július 20, 2008

Torontó mások szemével 14.

A legújabb iPhone kanadai megjelenése előtti este gyülékeznek az emberek az egyik Yonge street-i bolt előtt s várnak a másnapi 8 órás nyitásra.

iPhone line by Sam Javanrouh

"There's no place like this" with Brian Byrne

Az alábbi videó Ontariót reklámozza, azt a tartományt, ahol élünk.
Több verziója is létezik ennek az egyperces reklámnak (erről jut eszembe, hol maradnak az én nyári egyperceseim?), itt most az egyiket mutatom meg, de aki kíváncsi a többire is, az Ontarió turisztikai oldalán megnézheti. Szeretem ezeknek a reklámoknak a hangulatát, mindegyiket más-más helyi énekes énekli, más-más zenei irányzatot képviselve. (Apropó, eddig Ontarióról sem írtam még túl sokat, ezt a közeljövőben igyekszem majd pótolni.)

A lenti videón Brian Byrne látható. A srác newfoundlandi, a '90-es évektől él Torontóban, s a legtöbben az I Mother Earth, egykori torontói rockbanda (1991-2003) énekeseként ismerik. A második videó ebből a korszakából való. Azóta érdekes módon (a férjem számára talán hátborzongatóan :)) Brian jó pár év alternatív rockzene után áttért/visszatért a country zenéhez (newfoundlandi lévén gyerekként nagyon sok countryt hallgatott). A mai zenéje a két műfaj egyfajta keveredése - harmadik videó.
(A férjemnek és más "kételkedőknek" üzenem, hogy a 21. század country zenéje, annak hangzása már nemcsak olyan, ami elsőre beugrik erről a műfajról. Maybe you guys should give it a chance. :)








szombat, július 12, 2008

csütörtök, július 10, 2008

Szavak

Érdekes szójátékra akadtam egy blogon. :)
Az oldal segítségével szó szerint képet alkothatunk a leggyakrabban előforduló szavainkból egy általunk megadott szövegben. A szöveg lehet egy internetes oldal, egy blog vagy egy saját, bemásolt szöveg is akár. Nos, én beütöttem a blogom címet és ezt a képet kaptam... :)
Érdekes, szórakoztató, elgondolkodtató... Próbáljátok ki ti is:
wordle.net

(Katt a képre vagy ide a nagyobb képért!)


vasárnap, július 06, 2008

High Park

Korábban már ígértem, hogy szeretnék írni Torontó legnagyobb parkjáról, a High Parkról. Mivel éppen tegnap voltunk ott és friss fényképek is készültek, így ez egy jó alkalom arra, hogy kicsit részletesebben is megismerkedjünk vele.

A park John George Howard építész/mérnök/földmérő nevéhez fűződik, aki 1873-ban feleségével együtt 65 hektárnyi földjükből 48.5-t adományoztak a városnak. Ez lett a mai High Park alapja. Howard halála után a maradék földterület is, a "Colborne Lodge"-dzsal együtt szintén a város tulajdonába került 1890-ben. Mindehhez a város később még 71 hektárt majd plusz 29 hektárt csatolt, s így állt össze Torontó mai legnagyobb parkjának alapterülete. A Colborne Lodge-ot, mint vidéki házukat Howardék 1837-ben építtették, mely stílusában nagyszerűen illeszkedett természetes környezetéhez. A parkot is ők nevezték el annak idején High Parknak, mert ez volt a "Humber Bay" partszakasz legmagasabb pontja. A föld adományozásának egyébként egyik kitételes pontja volt, hogy a város vezetősége a park területét örökre fenntartja a város lakóinak szabad használatra és élvezetére és a néven sem változtatnak soha. Ma a Colborne Lodge múzeumként működik, ahol Howardék több eredeti lakberendezési tárgya is látható. Szintén érdekes adalék a park történetéhez, hogy annak idején a város 13/2 arányban fogadta el Howardék feltételeit. A kisebbségi két ember úgy érezte, hogy a park túl messze van a várostól ahhoz, hogy a lakók élvezhessék azt. Azonban a város növekedésével a High Park ma már szinte a belváros része, az 1968-ban megnyitott Bloor-Danforth metróvonalnak pedig már egyik állomása is lett a park.

A park területe igen dimbes-dombos két mélyebb szakadékkal. A terep is nagyon változatos, hiszen a nyugati részen találkozhatunk gondosan kialakított kertekkel, a közepén hatalmas, nyitott "prérivel" vagy a keleti részen természetes, sűrű erdőkkel. Ezeken túl több sportpálya, játszótér, uszoda, természetsuli, szoborpark, növénykert, melegház, éttermek, szabadtéri színház és még egy kis állatkert is található.
A Grenadier-tó a park nyugati szélén fekszik. A helyi mondák szerint a nevét azért kapta, mert brit gránátvető katonák (Grenadiers) estek a tóba, amikor a vékony jégen át akartak kelni, hogy a várost védelmezzék az 1812-es háborúban. Egy másik monda szerint a tó feneketlen, ami tulajdonképpen igaz is, hiszen a nagy mennyiségű iszap miatt a tó mélységét nem tudják pontosan megmérni. Ma a Grenadie-tó otthona több madárfajnak és mocsári élőlényeknek. A tóban fogott halak ehetőek, s tartanak is horgászversenyeket itt.
A park egy részén ún. tölgyszavannákkal találkozhatunk, amiből igen kevés példát láthatunk egész Ontarióban. A szavannák abból a homokos prérirendszerből maradtak vissza, amik egykor az egész tartományt fedték. A "szavanna" a város és önkéntes természetvédők speciális gondozása alá tartozik. A toronymagas fekete tölgyfák különleges karaktert kölcsönöznek az egész parknak.

A High Parkban évente több, mint egy millió látogató fordul meg, ami igazán kellemes kikapcsolódást nyújt a hatalmas városi forgatag szinte kellős közepén. A park egyharmada mai napig eredeti állapotában élvezhető, sokszínű állat- és növényvilágával együtt. Minden évszakban más arcát mutatja, ahogyan a természet maga, így bármikor érdemes meglátogatni és élvezni a természetetadta szépséget ebben a hatalmas városban.

Pár kép a tegnapi látogatásból: