Mexikó és a maják világa 2.

Számomra az egyik legjobban várt esemény a mexikói utunkkal kapcsolatban a maja romokhoz való látogatás volt. Biztosan sokan mások is vannak így, hogy az ember ismer valamit, tud annak létezéséről, de mindaddig nem érinti meg mélyebben, míg egy esemény, legyen az egy film, egy könyv, egy utazás életébe nem hozza azt. Ez történt most velem is a maja kultúrával. Régóta tudom, hogy létezik, hogy sok szempontból különleges, hogy a maják tudása mai ismereteinkkel nézve is elképesztő, de mindeddig ennyiben maradt 'kapcsolatunk'. Érdekes módon nem olyan rég láttam Mel Gibson filmjét a majákról (Apocalyptico, 2006), most pedig magam is járhattam az egyik legismertebb városuk romjainál, a Chichen Itzánál.

A maja kultúra Amerika egyik legrégebbi és legkomplexebb kultúrája, mely hatalmas fejlődésen ment keresztül a tudományok és művészetek terén. Területük kb. 400,000 km2-t tett ki, mely ma Mexikó (Campeche, Yucatán és Quintana Roo, Tabasco, Chiapas államok), Belize, Guatemala, Honduras és El Salvador egy részét képezi. A maják eredete i.e. 2500-ra nyúlik vissza, amikor az első maja csoport megtelepedett a mai Guatemala területén. Innen szóródtak szét az idők folyamán és váltak Mexikó legkiemelkedőbb intellektusaivá. A maja kultúra Kr.u. 550 körül indult fejlődésnek, és Kr.u. 250-300 körül különült el igazán, s lett minden más behatástól mentes. A 'kora klasszikus' időszakban (Kr.u. 300-600) nagy számban jöttek létre városok s fejlődtek erőteljesen, habár végső számukat a 'késő klasszikus' időszakban érték el (Kr.u. 600-800), amikor a legfontosabb városok virágzottak, úgy mint Tikal, Uaxactún, Copán, Cobá, Calakmul, Toniná, Palenque, Comalcalco, Yaxchilán, Edzná and Becán. Az időszak végére (Kr.u. 800-900) a maja kultúra összeomlása megindult, aminek oka talán egy igen súlyos szociálpolitikai krízis lehetett. Erre utal legalábbis, hogy az építkezések megálltak, a termelés és cserekereskedelem félbeszakadt és a városokat elhagyták. De okként merülhet fel a hiányos élelmiszerellátás, földrengések, járványos megbetegedések, kívülállók behatolása, belső lázadások vagy ezen tényezők kombinációja. Az összeomlás valódi okát azonban mai napig nem tudjuk pontosan.
Kr.u. 987 és 1200 között az észak-yukatáni maja tradíciók összeolvadtak a közép-mexikói Toltec kultúrával, aminek követezményeképpen született meg a Maya-Toltec kultúra, s melynek központja Chichen Itza volt.

A maják igen alacsony emberek, a nők áltag magassága 140-150 cm, a férfiaké 155-160 cm. Hajuk fekete és egyenes, bőrük rézbarna. Nagy, lapos homlokuk van, ami nem teljesen függőleges, mint a miénk, hanem kicsit lejt hátrafelé. (Na ezt jól leírtam. :) Ami nagyon érdekes volt számomra, hogy a félig maja idegenvezetőnk elmondta, a majáknak is van mongol foltjuk, ami elmondásuk szerint bizonyítja, hogy évezredekkel ezelőtt onnan vándoroltak át Közép Amerikába. (A mongol folt tkp. egy kékes színű, anyajegyszerű folt, ami leggyakrabban a fenékcsont tetején helyezkedik el, s 5-6 éves korig el is múlik, legkésőbb serdülőkorra. Elsősorban a kelet-ázsiaiaknak és a törököknek van, de ezek szerint a majáknak is.)
Társadalmuk hierarchikus, piramis alakú volt, élén az uralkodóval (Halach Uinic - True Man), aki az örökletes dinasztia tagja. Alatta helyezkedtek el a nemesek, papok, harcosok, kereskedők és a mesteremberek, míg a piramis alját a parasztok és végül a rabszolgák alkották. A gazdaság alapvetően a mezőgazdaságra épült. Ennek következtében igen alapos földművelési rendszereket dolgoztak ki. Az alaptermények a kukorica, chili, a tök, a gyapot, bab és a kakó voltak. (Sok helyen mai napig alkalmazzák azt az ősi maja módszert, hogy egy lyukba ültetik a kukoricát, tököt, a chilit és a babot. Ugyanis a kukorica felfelé nő, eköré tekeredik a bab, a tök a földön terül el, a chili pedig a kukorica tövénél marad.)

Asztronómiai és matematikai tudásuk segítségével, nagy pontossággal számították ki a holdciklusokat, jósolták meg a fogyatkozásokat és egyéb égi jelenségeket. A mayáknál a tudomány és a vallás megfért egymás mellett, a napi élet magját képezve. Szokásos volt egy keresztelési rituálé a gyermekek számára, akik túlélték a kiskorúságot. Hogy biztosítsák isteneik jóindulatát, minden évben fesztiválok sorozatát rendezték, melynek részei voltak a rituális felajánlások, áldozatbemutatások és egy kábító mézbor, a balche megivása is. A legtiszteltebb istenségek között volt Itzamna és IxChel, minden istenek apja és anyja és az esőisten, Chac. Kukulcán volt a tollas kígyó, az uralkodó kaszt istenének maya neve. (Kukulkánról még később szó esik majd a Chichen Itza kapcsán.)

A maja kultúra egyik legnagyobb "eredménye" azt az írásrendszer, mely számukra a kommunikáció szent módja volt, s melyet mára teljesen megfejtettek. A rendszer ún. "logosyllabic", ami azt jelenti, hogy a jelek hangokat, elképzeléseket, cselekvéseket szimbolizáltak, amiknek általában történelmi vagy vallásos jelentőségük volt. Igy beszélték el életük mindennapjait, isteneik cselekedeteit, fontosabb eseményeket, háborúkat, ünnepségeket stb. Ez az egyetlen ismert helyi, korabeli írásrendszer, mely tökéletesen helyettesítette a beszélt nyelvet. Összességében több, mint 1000 különböző jelük létezett, habár néha azok egy bizonyos jelentés variációi is lehettek.
Számrendszerük pontok és vonalak elhelyezkedésén alapult, ahol a nullát egy kagyló helyettesítette. Egy pont jelentett egy számot, egy vonal pedig öt pontot helyettesített. A képen látjátok a számokat 19-ig.