szombat, március 01, 2008

Egy különleges nap


Ma 30 éves lettem.
Sosem voltam az a típus, akinek problémát okoz a kora, és őszintén úgy érzem, nem is leszek az.
Erre a napra például kimondottan vártam. Vártam, hogy 30 éves legyek, s legszivesebben az egész világ felé kiáltanám. ;)) Többektől hallottam, hogy a huszas éveink a legjobbak, az ember később már csak takargatni próbálja az éveit. Akkor már nem vagyunk gyerekek, de még elég közel ahhoz, hogy a játékosság bennünk legyen. Én hiszem, hogy mindez nem az éveken múlik, hanem rajtunk. Azt is hallottam viszont, hogy a harmincas éveinkben egyre kényelmesebben érezzük magunk a bőrünkben. Nos, én erre teljesen készen állok! :))

Úgy látom most, hogy a huszas éveim egyértelműen az útkeresés, önmagam kutatásának időszaka volt. Az utóbbi években egyre jobban érzem mindennek gyümölcsét - és meg kell mondjam, nagyon élvezem! :) Jobban ismerem, érzem önmagam, mint korábban bármikor. Jobban hallom a saját testem/lelkem jelzéseit és egyre jobban képes vagyok meg is érteni őket. Nem félek attól, hogy őszinte legyek magamhoz és másokhoz. A magam útját járom, és tudom, hogy az életemért elsősorban én vagyok a felelős. Igyekszem is ennek megfelelően cselekedni és minél kevesebbet bízni a sorsra. :) Megtanultam nemet mondani, őszintén és örömmel fogadni pozitív visszajelzéseket/bókokat, amikkel korábban voltak nehéz perceim. Ismerem a jó és kevésbé jó tulajdonságaimat és egyre sikeresebben bánok velük. A nőiességemet is jóval mélyebben és sokrétűbben élem meg, mint korábban bármikor. Nem sietek sehová, igyekszem mindennek megadni/kivárni a maga idejét. Korábban igen gyakran volt bennem valami belső feszültség, amit nem tudtam elkergetni. Gyakran éreztem, hogy valahol máshol kéne lennem, valahol máshol van a helyem. Mára ez szinte teljesen eltűnt és igazán jól érzem magam a bőrömben. Igyekszem jobban odafigyelni arra, ami nap mint nap körülvesz és tanulni az élet adta "leckékből".
Szóval a koromat minden szempontból nagyon élvezem, és valami azt súgja nekem, hogy a 30-as éveimben mindez csak tovább mélyül. :)

A mai nap nagyszerű alkalom volt arra, hogy mindezekre visszatekinthessek, és teljes arccal forduljak afelé, ami előttem áll.
Nagyon hálás vagyok az életnek, hogy úgy élek/gondolkodom/érzek/cselekszem, ahogyan ma. Mindezt sok-sok mindennek és sok-sok mindenkinek köszönhetem!
A tapasztalatok talán sokszor nem voltak a legkellemesebbek, sőt gyakran igen kegyetlenek és fájdalmasak, mégis minden alakított, formált.
Azt hiszem, amiatt sohasem panaszkodhattam, hogy milyen emberek vesznek körül. Nagyon-nagyon szerencsésnek érzem magam ebből a szempontból. Mindig nagyszerű barátaim voltak s vannak, akik úgy fogadtak el, amilyen vagyok. Akikkel nevetni és sírni, egymástól tanulni, jókat beszélgetni, a mindennapjainkat megosztani, egymás életének igazi részesei lenni... - mind-mind nagyon fontos élmények az életemben. Egész gyerekkoromtól kezdve mindig voltak emberek, akikre számíthattam, akik életükkel, gondolataikkal óriási hatást gyakoroltak rám. A családomért sosem győzök elég hálás lenni! Hihetetlen sokszínű és érdekes embereket hozott ebbe a családba a sors. Mindenkitől van mit tanulnom a mai napig. Elmondhatatlan nagy ajándék, hogy volt szerencsém még az üknagymamámat is ismerni (aki 102 éves volt), a dédszüleimet pedig ennél is közelebbről. Az apai dédnagymamám esküvői gyűrűjét, mint saját házassági gyűrűmet hordom, s valahogy úgy érzem, ezáltal az egész családom jóval közelebb van hozzám. Érdekes, milyen "varázserővel" bírnak néha a tárgyak, főleg, ha ennyi mindent megéltek már, mint ez a gyűrű. Egészen biztos, hogy a lányomnak, vagy a fiam feleségének én is továbbadom majd egyszer, ha ennek eljön az ideje...

Mindenkinek köszönöm a születésnapi köszöntést, és azt, hogy igazán különlegesnek érezhettem ma magam. A férjemtől ma megszámlálhatatlan sokszor hallottam, hogy "I love you Honey" vagy "Happy Birthday Tündérlány". Életem egyik legszemélyesebb ajándékait kaptam a 30. születésnapomra, amiért nem győzők elég hálás lenni!

Köszönöm, köszönöm, köszönöm!

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mi koszonjuk, hogy vagy nekunk!
Egy nagyon boldog szuletesnapot kivanok Neked ujra (es ujra).
Te egy ajandek vagy az eletnek.
Happy Birthday Dragam!

zhaoman írta...

Én még harmincon innen vagyok, remélem, prá év múlva legalább fele ennyi jó dolgot fel tudok majd én is sorolni!

Boldog születésnapot!

Globetrotter írta...

Nagyon Sok Boldog Szuletesnapot kivanunk Neked mi is Livia!
Igazad van, nem az kor, azaz annak szama szamit, hanem hogy ezeket az eveket hogyan tolti az ember es kive-mive formalodik kozben.
sok puszi! V&D&K ;-)

Livia írta...

Eletem: nekem pedig Te vagy egy oriasi ajandek az elettol! Koszonom, hogy vagy, koszonom az erzeseid, koszonok mindent!!

Gabor: ahogyan eddig megismertelek, szerintem Te is jo uton haladsz afele, hogy az evek elorehaladtaval csak egyre jobban elvezd majd magad es a vilagot korulotted.

Vera: koszonom Nektek is! Tudom, hogy Te is hasonloan gondolkodsz, nem is egyszer vagy inspiracio a szamomra. Sok-sok puszi mindharmotoknak!

Névtelen írta...

Boldogat, még sokat! :)

Névtelen írta...

Rózsika! Olvasva a blogodat,egyre jobban azt érzem, hogy Neked az irás az önmegvalósitás tökéletes kifejezése!Csak gratulálni tudok mindehez-csodálatos dolgokat fogalmazol meg -és "hogyan"??
Millió-millió puszi Anya