Levél a miskolci Nagyimnak

Kedves Nagymamám,

A több hónapos MSN-ezés és telefonbeszélgetés után, nagyon-nagyon örülök, hogy végre személyesen is megismerhettelek pár héttel ezelőtt!! Persze nem voltál teljesen ismeretlen, hiszen a kedves, mosolygós hangod majd' minden nap hallhattam már eddig is.

Ha jól belegondolok, akkor azt hiszem Neked van a legpuhább, legfinomabb kezed, amivel valaha találkoztam, és a mosolyod sem semmi, az tuti! Remélem, ha felnövök, nekem is olyan szép mosolyom lesz, mint a tiéd, a lányok biztosan nagyon értékelnék.

Tudom, hogy a szüleim folyamatosan viccelődtek a neveken, ahogyan hívtál engem, de ne is törődj velük, én nagyon élveztem őket. A kedvencem mindközül talán a "Tündérkirályfi" volt. :) Nagyon szerettem, ahogy minden reggel bejöttél hozzám jó reggelt kívánni és nagyokat mosolyogtunk egymásra. Kifejezetten élveztem, hogy jókat kacagtál azon, amikor fürdés közben magasan kipisiltem a kádból. Köszönöm, hogy azt mondtad, jól célzok.

Hallottam, hogy nagyon nagy utat tettél meg a nagybátyámmal együtt azért, hogy végre láthassuk egymást. Többször hallottam a szüleimet beszélgetni arról, hogy anyukámnak mennyire fontos volt ez, hiszen végre megmutathatta Neked, hol lakunk, hogyan élünk. Én nagyon szeretem a kis családi fészkünket, remélem, hogy Neked is tetszett!

Minden kirándulásunkat, sétánkat nagyon élveztem, arról nem is beszélve, hogy ott ültél mellettem az új autónkban Öcsi bácsival és mindent megtettetek, hogy elszórakoztassatok, ha éppen kicsit unatkoztam vagy fáradt voltam. Tudod, abszolút nem bántam, hogy én voltam mindenki figyelmének a középpontjában. ;) Olyan fantasztikus helyekre is eljuthattam ennyire picin, mint a Niagara-vízesés. Igaz, én nagyrészt aludtam a helyszínen, de Anyukám erről is sokat mesélt utána, mint minden másról. Az is igazán vicces délután volt, amikor a másik nagyszüleimhez mentünk el, mert állandóan kézről-kézről adogattatok és ezen mindenki jókat derült. Én persze nem értettem akkor a dolgot, de később Anya újra elmagyarázott mindent. Szóval így utólag én is kacarászom rajta, ha eszembe jut. :)

Hiányozol már most is, mióta elmentél, nagyszerű volt együtt lenni veletek nap mint nap, akik mind csakis az én kedvemben akartak járni. Persze nem rossz Anyával sem kettesben, de azért a nagyobb társaság néha hiányzik. Azt kell mondjam, eddig kifejezetten tetszik nekem ez a világ. ;) Akár büfizek, akár pukizok, mindenki csak dícsér, ami persze nem csoda, hiszen mindkettőben elég jó vagyok, ha rákoncentrálok. Néha még akkor is, ha nem... Igérem, továbbra is igyekszem a dobogós helyemet megtartani. Hallottam - szintén Anyától -, hogy otthon nemrég megszületett az unokatesóm, Dóri. Nem tudom, ő hogy áll ezekkel a dolgokkal, de majd összemérjük a tudásunk, ha legközelebb mi látogatunk meg titeket.

Addig is vigyázzatok magatokra!

Szeretlek Nagyi és remélem hamarosan újra találkozunk.

Szeretettel,

Patrick, a "Tündérkirályfi"