hétfő, augusztus 24, 2009

Amiért szeretjük Torontót... 1.

Hiába a gazdasági válság (vagy a rossz időjárás), Torontó iránti szeretetünket és lelkesedésünket nem veheti el semmi - állítja az egyik helyi magazin, a Toronto Life. (szerintem igaza van :) 28 oldalon át 50 különböző indokot/okot gyűjtöttek össze, miért szerethetjük Torontót most, 2009-ben, ebben a nehézkes évben is. Igaz, ez az év több szempontból sem szokványos vagy egyszerű, de a nagyján már túl vagyunk, nem igaz? :)
Íme néhány indok az 50-ből - két felvonásban.


- A bankjaink továbbra is biztonságosak, (a World Economic Forum szerint a "legcsendesebbek" a világon) sőt még valamicske profitot is termelnek.

- A multikulturalizmus egy vicces dolog. Russel Peters szerint mindenképpen. Ő az a baromi sikeres kanadai humorista, aki Ausztráliától Dubai-ig mindenhol telt ház előtt lép fel, s akinek humora a különféle akcentusokra és megszervezett esküvőkre épül. :) Itt nőtt fel Torontóban, a városnak is a bramptoni részén, ahol kapott eleget származása miatt. Ezt ő humorrá fordította, s azóta sem hagyja abba. Elsősorban önmagát neveti ki, nem is akárhogyan. De megteszi ezt mindenkivel, legyen az kínai, jamaikai, filipino, fehér vagy zsidó.



- Életeket mentünk tüdőtranszplantációval. A világon első sikeres tüdőtranszplantációt Joel Cooper végezte el 1983-ban a Toronto General Hospital-ban (TGH), amivel a város a tüdőtranszplantáció központja lett. A dolog többek között azért keserves, mert a tüdők 80%-a átültetésre alkalmatlan, a betegek 20%-a pedig nem tudja kivárni, mire alkalmas tüdőt találnak. Majd jött Shaf Keshavjee, a tüdőátültetés program igazgatója mind a TGH-ben és a Beteg Gyermekek Kórházánál. Decemberben Keshavjee csoportja egy forradalmian új módszert jelentett be, amivel halottak tüdejét képesek "megjavítani" és használhatóvá tenni. Eddig hét beteg kapott ily módon sikeresen tüdőt, és Keshavjee számítsai szerint ezzel a módszerrel megduplázható vagy triplázható a transzplantációk száma.
A fenti képen a 15 éves Katie Sutherland látható, akiről szülei már kénytelenek voltak lemondani, majd valahogy kapcsolatba kerültek Keshavjee csoportjával. Augusztusban kapta a kislány az új tüdőt és következő év januárjában már újra focizhatott az iskolában. :)


- 5.493 házasság köttetett 2003 óta az azonos neműek között itt. Két évvel később a tartományi döntést kiterjesztették az egész országra, miszerint ezt megelőzően a törvény diszkriminatívan járt el. Tavaly 747 meleg vagy leszbikus pár kötött itt házasságot, akik közül 342-en külföldről érkeztek. Igazság szerint ez a tény itt már abszolút nem kérdés, teljesen elfogadott.

- Nem mindegyik sportcsapatunk vesztes. (Sosem árt egy kis önkritika. :)


- A CN Tower újra menő. Néhány torontói számára a CN torony a világ legmagasabb szabad szerkezetű épülete. Másoknak - Freud után szabadon - a város kisebbségi komplexusának jelképe. De a viccet félretéve: a torony valóban a legmagasabb szabadszerkeztű épület egyenlőre. Nem is olyan régóta pedig a város éjszakai égboltjának is meghatározó része piros, kék és zöldben villogva.


- Az utcai árusaink menüjében már itt a kebab és a bulgogi is. (Katt a képre a nagyobb méretért.)


- Torontó egyetlen kambodzsai éttermének tulajdonosa egy Khmer Rouge túlélő.

A bevándorló lakosság között nem egy elfeledett elit él - menekültek, akik az anyaországukban a felső társadalmi réteg tagjai voltak. Chandaramony Eang 1985-ben jött ide, 26 évesen. Tív évvel korábban még egy hatalmas Phnom Penh házban élt, úszómedencével, személyi szakáccsal és nyolc testvérével. Édesapja magas beosztású repülőtiszt volt, édesanyja az ország oktatási minisztere, anyai nagyapja pedig az ország első miniszterelnöke. Egyik reggel azonban megszokott életük egyik pillanatról a másikra tűnt el örökre. Kitoloncolták őket otthonukból és vidékre szállították őket, ahol a családot elválasztották egymástól és börtönbe vagy munkatáborba küldték őket. Eang a következő négy évet Pol Pot "elhíresült" halálos munkatáborában töltötte, ahol az étel igen ritka volt, többféle járvány keserítette az életüket és keményen verték őket. Eang táborának 600 emberéből csak 26 túlélő maradt.

Torontóba érkezése után Eang megnyitotta az Angkor-t, a kambodzsai éttermet a Gerrard East-en. Még ma is gyakran kísértik a tábor emlékei, mindazok a szörnyűségek, amiknek szemtanúja volt, de a pozitívumok mégis felülkerekednek - azok az emlékek, melyek országa korábbi virágzására emlékeztetik. 2000-ben, hazalátogatása során, látva a 30 évnyi háború szörnyű pusztítását, segélyszervezetet alapított. A szervezet azóta egyfajta hidat képez a két élete között és pénzt gyűjtenek, hogy a háború áldozatai számára vetőmagokat, munkaeszközöket vegyenek, és segítsék újraépíteni az országot, ami számára egykor elveszett.

8 megjegyzés:

Marcsu írta...

Szia,

Most találtam a blogodra, aminek nagyon örülök! :)
Egyrészt mert nagyon tetszik és úgy látom tele van számomra nagyon fontos információkkal, másrészt mert én is miskolci vagyok és úgy néz ki nemsokára átköltözünk Torontóba, amitől egy kicsit (nagyon) tartok, de ahogyan leírod a Te Torontódat mintha enyhülne az aggodalmam... :)

Livia írta...

Szia Marcsu,

Udv a blogon! :) Orulok, ha tetszik es hogy talalsz benne hasznos informaciokat.
Termeszetesen megertem, hogy tartasz a koltozestol, nem kis valtozas egy ilyesmi. Toronto azonban egy befogado es elheto varos, kivanom, hogy megtalaljatok majd itt a helyeteket! :)

En hiszek abban, hogy azok a dolgok erosodnek fel, amire jobban fokuszalunk, igy en igyekszem alt. a pozitiv dolgokat keresni es azokat megelni. Persze Torontonak is megvannak a negativ oldalai, mint mindennek, de szerintem alapvetoen sok minden hozzaallas kerdese.
(Ismerek magyarokat itt, akik akar evtizedek ota is itt lehetnek, megis allandoan panaszkodnak... Ez szerintem nem varos/orszagfuggo. :)

Ha barmiben segithetek, csak szolj!
A Hello Kanada blogon Manka baratnommel kimondottan a bevandorlas es az uj eletkezdes dolgaiban igyekszunk minel tobb informaciot megosztani, talan ott is talalsz majd hasznos dolgokat.

Udv es szep napot neked,

Livia

Marcsu írta...

Köszönöm, nagyon kedves vagy. :)

A Hello Kanada blogot is megtaláltam, bár mi már itt vagyunk Kanada nyugati partján egy ideje, a párom munkája miatt kell átköltöznünk.
Főleg a téli hidegtől tartok, + most láttam azt a tornádót is...
Fel kell majd derítenünk a terepet a látnivalókat és kirándulóhelyeket is, ebben máris nagy segítség a blogod, köszönöm.
Egyenlőre próbálok felkészülni a praktikákból és hogy mire figyeljek oda.

Szép estét

Marcsu

Livia írta...

A tel nem annyira szornyu, de persze mindent meg kell szokni. Ha kegyetlen hideg van, az sosem tart par napnal tovabb, utana kicsit jobb. :) Aztan ujra hidegebb... olyan hullamvasutszeruen.

Ha kerdesed lenne akar a latnivalokat, akar a praktikakat illetoen, csak szolj! :) Amit en tudok, azt szivesen megosztom.

Szep napot,

Livia

Marcsu írta...

Nagyon szépen köszönöm, azt hiszem ha eljön az idő, majd felkereslek. :)

Minden jót kívánok!

Marcsu

mimmo írta...

Nagyon tetszett ez a bejegyzésed is. Én Russel Peters-t nem ismertem korábban, annyira tetszett a youtube videója, fetrengtünk a nevetéstől, az indiai akcentusa halálos:DD

Livia írta...

Koszi mimmo! :) Russel Peters valoban jo fej, en is nagyon birom. Ezen a belinkelt videojan minden alkalommal jokat rohogok, akarhanyszor hallom... pedig mar hallottam parszor... :))))

"Somebody's gonna get a hurt reeaal bad. Somebody... I am not gonna say who... but I think you might know him very wellll...." :)))

Gyula Czibere írta...

Szia Livia !!
Örülök,hogy rátaláltam az oldaladra.Megyek Kanadába ,Torontóba érkezem, és New-Yorkból jövök vissza. Még soha nem voltam Az Óceán túl oldalán. Szeretem Kanadát jó lenne egy kicsit megismerni. A Heartland c Kanadai film révén már 3 éve van Fb.kapcsolatom AMBER MARSHALL női főszereplővel és az AMBER fan társasággal, Énis lovas ember vagyok, és 17 évig filmeztem. Igazi rodeót még nem láttam, Amber írta Kanadába nagyon sok van. De nem ismerem Kanadát ,és ismerősöm sincs. Azt se tudom Torontóba hol keressek olcsó szállást. Tudnál jó ötleteket adni ?? Tisztelettel CZIBERE GYULA !!!