A pekingi 
olimpiát Kanadában is nagy várakozás előzte meg és végre el is érkezett. A sport támogatása itt Kanadában is fontos dolog, azonban szerintem kevesebb sportágat érint összességében, mint pl. Európában. Azokat a sportokat, melyeket kevesen néznek, s így pénzt is kevesebbet hoz, kevésbé szponzorálják. Volt olyan olimpia, pl. a 2000-es, amikor a "trampoline" csapat teljesen saját pénzén ment ki, mert sehonnan nem kaptak pénzt. Ha jól tudom, a végén ezüst éremmel jöttek haza. Jó lenne tudni, vajon utólag hogyan változott meg a helyzetük, vagy más, hasonló helyzetben lévő sportolóké.Na de beszéljünk most a pekingi olimpiáról!
Kanada csapatát összesen 629-en alkotják, akikből 331 a sportolók száma. A sportágak, amikben igyekeznek majd jeleskeni a kanadaiak: a birkózás, l
övészet, kerékpár, torna, softball, modern öttusa, műugrás, szinkronúszás, jégkorong, evezés, női labdarúgás, asztalitenisz, atlétika és úszás.A csapat legidősebb tagja egy Ian Millar nevezetű úriember, aki '47-es születésű és műlovaglásban láthatjuk majd versenyezni. Millarnak ez lesz a 9. olimpiája és drukkoljunk neki, hogy ezúttal éremmel térjen vissza. Az ontariói lovasnak ugyanis több Pan American érme van, mint bárki másnak a történelemben, olimpiai érem azonban egyenlőre hiányzik a gyűjteményből. A sporttal való találkozása 10 éves korától datálódik s szenvedélye azóta mit sem változott. Lánya, Emy szerint még az sem lehetetlen, hogy a következő, 2012-es olimpián is szerepeljen. Szerinte édesapja rajongása a lovak és a sport iránt hihetetlen erővel bír.
S hadd mutassak be még egy sportolót a kanadai csapatból, a szintén ontariói Adam van Koeverden kajakozót,
akinek édesanyja magyar s aki ezévben a csapat zászlóvivője is egyben. (Blogjában írt egy bejegyzést Kolonics haláláról, miszerint nem ismerte őt nagyon jól, de elég jól ahhoz, hogy tudja, Kolo igazi inspiráció volt sokaknak és marad a továbbiakban is.) Adam őszinte bevallása szerint ő maga nem egy született sportember. “Vannak képességeim, mint egy sportoló, ez nem vitás." - mondja magáról - "Nagyon jó a fájdalomtűrő képességem és az állóképességem is nagyszerű. Jó futó vagyok. De nem tudok cselezni a kosárlabdában vagy megrúgni rendesen egy focilabdát. És a medencében is elsüllyedek. Mindig furcsán éreztem magam tornaórán mert nem voltam jó semmilyen sportban és 
kevesebbnek éreztem magam azoknál, akik igen." 13 évesen talált rá a kajakra, s azóta meg is maradt ennél a sportnál. Mindezek után jól hangozna, ha azt írnám, hogy karrierje gyorsan ívelt felfelé, de valójában nem. Szépen lépegetett Adam előre, de nagyon sokáig szinte senki sem ismerte a nevét. Egy alkalommal felajánlotta régi iskolájának, hogy a srácoknak beszél a kajakról, az iskola azonban nem élt a lehetőséggel. Hát elég hamar megváltoztatták a döntésük, a következő évben ugyanis az athéni olimpiáról egy arannyal és egy ezüst éremmel tért vissza. Kanadai újságírók a 2004-es év legjobb sportolójának jelölték. (Ezután maga az iskola igazgatója hívta őt vissza személyesen. :) Azóta begyűjtött már világbajnoki aranyérmet is, s a pekingi olimpián is jó esélyekkel indul.Nem semmi teljesítmény valakitől, aki annak idején rettegett a tornaóráktól.
Drukkoljunk Adamnek is, hogy elérje mindazt, amit szeretne ezen a 2008-as olimpián!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése