(Katt a képekre a nagyobb méretért.)
Mikor reggel megérkeztem a buszmegállóba, éppen azt igyekeztek kiásni a hó alól. 
A Magyar Ház lépcsői
Már kicsit több hó van a múlt heti Egyperceshez képest
Kicsit látni a kiásott járda sávját. Abból kilépve, a házhoz vezető dombon, térdig érő hóban másztam felfelé. (Persze lenne egyszerűbb út is...) Félig hangosan nevetgéltem is... ;)
3 megjegyzés:
Livia!
Gyönyörű téli tájakat láttam általad a blogodon- elképzéltem, hogy én is Veled gyalogolok és hógolyozunk és nevetgélünk,--álom,álom...
Gratulálok vaz egész blogodhoz -ez e téli kép pedig maga s csoda/főleg aki szereti a telet/,csak igy továbbra is.
Millió puszi: Anya
Draga Anyukam!
Orulok, hogy tetszettek a kepek, sokat gondoltam am Rad, mikor keszitettem oket.
Amit pedig leirtal, nem teljesen csak alom! Ha sok gyaloglas nem is, de egy kis setalgatas, kocsikazas, nevetgeles meg var rank az itteni kanadai telben! :) En varlak titeket itt nagyon!
Holnap beszelunk! Addig is millio puszi: L.
Hat nalatok mar tuti feher karacsony lesz. Gyonyoru! Remelem itthon is esik meg egy kicsit.
pusz
V
Megjegyzés küldése