péntek, november 10, 2006

Az utóbbi két hétről

Nos, a visszaérkezésünk óta természetesen messze nem történik velünk annyi minden, mint otthon, így irni is csak kevesebb dologról tudok majd.
A “visszaállás” most elég nehézkesen ment, az első egy hétben állandóan fájt a fejünk és korábban is mentünk aludni, mint egyébként. Anyósómék több meglepetéssel is vártak minket. Kaptunk tőlük egy kis mobil fűtőtestet, ami nagyon jó szolgálatot tett már néha, hiszen az igazi fűtés még nem indult be. Apósom által felkerült a sötétítő szalagfüggönyünk a nappaliban és anyósóm be is vásárolt nekünk, sőt a tűzhelye
n egy edény is gőzölgött. Szóval valóban pihenhettünk vasárnap. A munka azonban hétfőn újra megkezdődött, és annyira elfoglaltak vagyunk mindketten azóta is, hogy ez nagyban segített a regenerálódásban.
Visszaérkezésünkkor itt is javában tombolt az ősz, most éppen komorabb arcát mutatja. No azért nem
panaszkodom, mert voltak már nagyon szép őszi napok is és még a nagy hideg sem rémisztgetett minket. De így is van ez rendjén. Lesz még itt hideg bőven.
Halloweenkor (október 31.) nem mentünk sehová és itthon sem csináltunk nagy dolgokat, de azért feldíszítettem a lakást, amiből az őszi díszek még most is kint vannak. Este kifestettem magam egy kicsit (sőt Billt is), bát ijesztő nem lettem egyáltalán, viszont jól szórakoztunk mindketten. :-) Bill hozott a munkahelyéről egy-két puha, szemgolyó cukorkát, de annyira szörnyű íze volt, hogy ennyiben is maradtunk a halloween-i édességekkel kapcsolatban.
Múlt hétvégén Chris volt itt nálunk, amit már nagyon vártunk. Vártuk, hogy láthassuk újra (mindig nagyon szeretem,
ha itt van), megölelgethessük és átadjuk neki a kis ajándékokat. Anya egy igazán jópofa, tollakkal teli (cipő formájú) tolltartót küldött neki, aminek nagyon örült. Azt mondta, hogy már előre szereti az otthoni nagymamáját, mert ilyen jó humora van. Erzsitől a Pál utcai fiúkat kapta, persze angolul, ami annak idején egyik kedvencem volt. Reméljük Chris is szeretni fogja! Mi pedig egy Budapest, Magyarország feliratú pulóvert vettünk neki (a képen látható is rajta), amit csak úgy konstatált, hogy: “na végre”, most már jobban mutathatja az iskolában, hogy ő magyar. Plusz Rejtőtől is kapott egy könyvet angol fordításban. ;-) A közös hétvégén elmentünk moziba és megnéztük a “The Departed” (magyarul A tégla) című filmet. Két és fél órás volt, de érdemes volt végigülni, mert mindhármunknak tetszett. Legfőképp a színészek játékát élveztük. A belvárosba mentünk moziba, hogy Chrisnek érdekesebb legyen, hiszen ő nem Torontóban lakik, így ritkán is jár arrafelé. A mozi után pedig beültünk vacsorázni a “Swiss Chalet” étterembe. Ez is egy étteremlánc, mint otthon a McDonald’s, több is van belőle a városban, csak ez valóban étterem jellegű. Azaz kevésbé gyorsétterem, ahol külön ember vezet az asztalodhoz, felszolgálják az ételt stb, stb.
Vasárnap anyósóméknál ebédeltünk és ezenkívül már nem is történt semmi említésre méltó. Nagyon gyorsan eltelt az a nap is, jól éreztük magunkat, majd Chris estefelé búcsúzott el.
Ez a hét Köpci névnapjával kezdődött, így még egyszer Boldog névnapot Keresztapám! Kedden Bea barátnőm születésnapja volt, Téged is, Bea sokszor ölelünk gondolatban! :-)
Befejezésül arról írok még pár sort, hogy itt szombaton lesz a “Remembrance Day”, az Emlékezet (Megemlékezés) Napja, amikor is az ország az elesett hősökre emlékezik. Azokra a nőkre és férfiakra, akik életüket áldozták az első és a második világháborúban, a koreai háborúban, az afgán konfliktusban és minden békefenntartó misszióban. Az első megemlékezést 1919-ben tartották, s azóta is minden év november 11-én. Ennek apropóján mindenfelé kis pipacsokat látni a a kabátokon, mint nálunk márciusban a kokárdát. A pipacsok (poppies) egy kanadai költőt (John McCrae) ihlettek meg egy háború során 1915-ben Ypres-nél, amikor is hatalmas pipacsmezőt pillantott meg egy halott, közeli barátjának teste mellett. Egy vers is született az élmény nyomán (In Flanders Fields), s azóta a pipacs lett a megemlékezés virága, de nemcsak Kanadában, hanem pl. Franciaországban, az USA-ban vagy Nagy-Brittaniában is.
Álljon itt néhány poszter az utóbbi évekből:

2 megjegyzés:

Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
kpké írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.