Kanada természeti csodái 13.

Mennydörgő vizek - lehetne a címe a "Kanada természeti csodái" sorozat mai részének.

Niagara vízesés panoráma (katt a képre) 

A Niagara vízesést - mely a világ legnagyobb tömegű vízesése - Földünk egyik legnagyszerűbb természeti csodájaként tartjuk számon. Átlagban 2.583 köbméter víz zúdul le a kanadai, ún. Patkó-vízesésen másodpercenként! Nehéz felfogni vagy elképzelni ezt a hatamas mennyiséget!! :) Napjainkban azonban a vízesést már csak "félgőzön" láthatjuk. A Niagara folyó víztömegének több, mint felét csatornákon keresztül vezetik el, vízenergia termelés céljából. A természetes szépség megőrzése és az igen értékes hidroelektronikus erő kihasználása jó ideje kihívást jelent a szakemberek számára.

1848. március 29-én megtörtént az elképzelhetetlen: a Niagara vízesés kiapadt. 30 órán át egy hatalmas jégtömeg állta útját a vízfolyamnak. Tudomásunk szerint ez volt az egyetlen ilyen alkalom a vízesés történetében.

A Patkó-vízesés a kanadai oldalról

A név, Niagara, azaz "mennydörgő vizek" régóta él az irokéz (Neutral Iroquoian) indiánok nyelvében, akik a 17. század környékén népesítették be a vidéket. A név nagyon találó, habár egyes szakemberek kutatásai arra engednek következtetni, hogy az eredeti szó az "onghiara" lehetett, melynek jelentése "nyak" és mely szó a Niagara-félsziget alakjára utalhatott. Tény, hogy ez a változat kevésbé lenne költői... :)

 A Rainbow Bridge, mely összeköti Kanadát és az USA-t

Kilátás a Rainbow Bridge-ről

(bal oldalt az Amerikai-vízesés és kilátó, a távolban a kanadai Patkó-vízesés)

A Niagara vízesés egészen pontosan Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán terül el, elválasztva a kanadai Ontarió tartományt és az amerikai New York államot. A vízesés két fő részből áll, melyeket a Kecske-sziget (Goat Island) választ el egymástól. Az egyik, a fentebb már említett Patkó-vízesés (Horseshoe Falls), ami kanadai földön fekszik, a másik pedig az Amerikai-vízesés (American Falls), értelemszerűen az amerikai oldalon. :) Az amerikai oldalon található egy kisebb vízesés is, a Menyasszonyi fátyol-vízesés (Bridal Veil Falls). 

A Niagara folyó a Nagy-tavak egyikéből, az Erie-tóból ered, s hosszú kilométereken keresztül békésen hömpölyög. Az Ontarió-tóhoz közeledvén hirtelen felgyorsul és valóban hatalmas dübörgéssel, "mennydörgő vízként" zúdul le a mélybe. A 70-90 méter mély szakadékból valóságos párafelhők szállnak fel, melyek jóval messzebb is láthatók, sőt, maga a "mennydörgés" 50 km távolságból is hallható. A hatalmas pára miatt, a víz felett kialakuló szivárvány lenyűgöző látvány. :) A Niagara folyó, a nagy zuhanás után, egy körülbelül 100 méter mély hasadékban még bő 10 km-t halad tovább, hogy végül egyesüljön az Ontarió-tó vizével.

A Patkó-vízesés felülnézetből

A vízesések az utolsó jégkorszakban keletkeztek, a gleccserek visszahúzódásakor, az ún. Wisconsin-gleccseresedés végén. A víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának, a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába. 

A vízesések kialaulásának leggyakoribb oka, hogy a folyóvölgyet egy különöesen kemény kőzetből álló réteg keresztezi. A víz igyekszik megkeresni a puhább közetrétegeket, s azokat koptatja. Idővel a folyó esésgörbéje látványosan megváltozik, s kialakulnak a zuhatagok, melyek nagyságából következtethetünk az erózió mértékére. Előfordulhat az is, hogy a folyót keresztező kőzet megreped vagy lesüllyed, vagy maga a patak egy sziklafal tetejéből ered, azaz útját már eleve zuhatagként kezdi. Tehát többféle oka lehet egy-egy vízesés kialakulásának, de tény, hogy a leggyakoribb a különféle közettípusok találkozása.

A kivilágított vízesés :)

Az Amerikai-vízesés télen...

... és nyáron