Gleccserekkel tarkítva és fjordokkal díszítve, a csodálatos Torngat-hegység egyérteműen Kanada
egyik rejtett kincsei közé tartozik. Labrador északi csúcsától egészen a 200 kilométerrel délebbre fekvő Hebron-fjordokig húzódik, összterülete több, mint 30,067 négyzetkilómétert fed le. Nevének jelentése Inuktitut nyelven "a lélek otthona". A Torngat rejti a Sziklás-hegységtől (Rocky Mountains) keletebbre a legmagasabb szárazföldi(!) csúcsot, melyet Labradorban Mt. Caubvick-nek (1652 méter magas) , Quebecben Mt. D'lberville-nek neveznek. A hegylánc körülbelül 56%-a található Quebecben, 44%-a Labradoron és a fennmaradó, kevesebb, mint 1%-a a Killinq-szigeten található Nunavutban. A Torngat-hegység egész területén abszolút nincsenek fák, kb. 300 méterrel található a tengerszint felett, ami tulajdonképpen egy kietlen hegyi sivatag. Nem sok élőlény fordul meg erre, de például a karibuk keresztülvándorolnak a hegységen és jeges medvék is kószálnak a partvidéken. Ami a növényzetet illeti, mindazok a fajok megtalálhatók a Torngat-hegységben, melyek a sarkvidéki területekre jellemző.
A hegység a Kanadai-pajzs (Canadian Shield vagy Laurentian Plateau) északi szélén helyezkedik el, mely pajzs a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli: a talajréteg vékony, a kéreg ásványokban gazdag és a jégvájta mélyedésekben sok-sok tó és folyó alakult ki. Így nem csoda, ha a Torngat-hegységben Észak-Amerika egyik legősibb hegyei formálódtak, ahonnan olyan kőzeteket (gneiss) is számon tartunk, melyeket 3.6 billió évre datálunk vissza.
egyik rejtett kincsei közé tartozik. Labrador északi csúcsától egészen a 200 kilométerrel délebbre fekvő Hebron-fjordokig húzódik, összterülete több, mint 30,067 négyzetkilómétert fed le. Nevének jelentése Inuktitut nyelven "a lélek otthona". A Torngat rejti a Sziklás-hegységtől (Rocky Mountains) keletebbre a legmagasabb szárazföldi(!) csúcsot, melyet Labradorban Mt. Caubvick-nek (1652 méter magas) , Quebecben Mt. D'lberville-nek neveznek. A hegylánc körülbelül 56%-a található Quebecben, 44%-a Labradoron és a fennmaradó, kevesebb, mint 1%-a a Killinq-szigeten található Nunavutban. A Torngat-hegység egész területén abszolút nincsenek fák, kb. 300 méterrel található a tengerszint felett, ami tulajdonképpen egy kietlen hegyi sivatag. Nem sok élőlény fordul meg erre, de például a karibuk keresztülvándorolnak a hegységen és jeges medvék is kószálnak a partvidéken. Ami a növényzetet illeti, mindazok a fajok megtalálhatók a Torngat-hegységben, melyek a sarkvidéki területekre jellemző.
A hegység a Kanadai-pajzs (Canadian Shield vagy Laurentian Plateau) északi szélén helyezkedik el, mely pajzs a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli: a talajréteg vékony, a kéreg ásványokban gazdag és a jégvájta mélyedésekben sok-sok tó és folyó alakult ki. Így nem csoda, ha a Torngat-hegységben Észak-Amerika egyik legősibb hegyei formálódtak, ahonnan olyan kőzeteket (gneiss) is számon tartunk, melyeket 3.6 billió évre datálunk vissza.
5 megjegyzés:
Ez igazán jó hely lehet. Tényleg lenne kedvem megnézni. Arra gondoltam - így a fényképek alapján -, hogy esetleg lehetne ott forgatni egy filmet az olvadó Antarktiszról. Arról, ahogy a különböző államok, cégek, egymással kegyetlen versenyt folytatva lerohanják a kiaknázatlan ásványkincsek sokaságával jellemezhető, újraéledő fagyott világot.
Szerintem is csodas lehet, es nincs is olyan 'nagyon' messze... talan egyszer... :)
A hegyseget egyebkent en magam is most 'fedeztem fel', mikozben gyujtottem az anyagot a sorozathoz. Dehat igy tanul az ember, nem igaz? :)
Én sem tudtam e hegyekről. Szépek. De ha megyek is valami északi vidékre, az első Norvégia kell, hogy legyen.
Miert eppen Norvegia?
Mert Európa. Igazán hiba lenne a Labrador-félszigetre utazni, amikor még nem láttam Észak-Európát. Norvégia amúgy fantasztikus hely lehet. Az a töménytelen fjord, a tengerbe meredekne leszakadó Skandináv-hegység. Apró szigetek. A hosszú nyári napok. Szerintem jó móka lehet ott kalandozni.
Megjegyzés küldése