Február 14-én látott napvilágot az az UNICEF vizsgálat, mely a gyermekek jólétét vizsgálta a világ gazdag országaiban.40 különböző mutatón keresztül elemezték a mért adatokat, mint például a szegénység, családi kapcsolatok vagy az egészség. Ez a tanulmány, ha jól tudom, első ebben a témában a világ iparosodott országai között.
Az alábbi táblázat a kutatás eredményeit foglalja össze. (A táblázatokat külön lementve lehet csak megtekinteni.)
A 6 összesített dimenziót láthatjuk itt, illetve a felmért országokat (nem teljes egészében) eredményeik alapján rangsorolva. Az első oszlopban a rangsorolt országok foglalnak helyet, a másodikban azok összesített pontszámai a 6 dimenzió alapján. Igy például Hollandia áll a legelső helyen, Anglia pedig a sor legalján. Sajnos Magyarország alulról a harmadik a rangsorban, ami sokat elmond a magyar gyermekek jólétéről.
A 6 összesített dimenziót láthatjuk itt, illetve a felmért országokat (nem teljes egészében) eredményeik alapján rangsorolva. Az első oszlopban a rangsorolt országok foglalnak helyet, a másodikban azok összesített pontszámai a 6 dimenzió alapján. Igy például Hollandia áll a legelső helyen, Anglia pedig a sor legalján. Sajnos Magyarország alulról a harmadik a rangsorban, ami sokat elmond a magyar gyermekek jólétéről.A táblázatban látható 6 dimenzió a következő:
1. anyagi jólét,
2. egészség és biztonság,
3. iskolai “jólét” (pl. iskolai teljesítmény vagy a munka világába való átjárhatóság, átmenet),
4. családi- és kortárs kapcsolatok,
5. viselkedésmódok és kockázati tényezők (pl. egészséges életmódmód, ezen belül is pl. megfelelő reggeli, fizikai aktivitás, túlsúly; vagy kockázati tényezők, mint dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás, 15 év alatti szexuális kapcsolatok, óvszerhasználat; agresszív viselkedések)
6. szubjektív jólét.
A táblázat színei segítségünkre vannak az elemzésben. A legjobb pontokat elérők világoskék színt kaptak, a közepesek középkéket, a legrosszabbak sötétkéket.
Ennek alapján pl. Magyarország eredményei:
Ahogy már említettem, összesítésben alulról a harmadikak vagyunk, 14.5 ponttal. Az anyagi jólétet tekintve a 21 országból 20-ak vagyunk, így az első dimenzióban a színünk sötétkék, s a pontszámunk 20. Egészség és biztonság dimenzióban a 17-ek, szintén az alsó harmadban. Egyik dimenziónk, az iskolai “jólét”, amit tekintve felkapaszkodtunk a középső harmadba, a 13. helyre, így a színünk is kicsit világosabb lett. Érdekes módon a másik ilyen mutató a szubjektív jólét, ahol szintén – ugyanezzel a pontszámmal - a középmezőnyben állunk. Itt a gyerekek maguk mondtál el véleményüket saját helyzetükről. A legjobb eredményt a családi- és kortárs kapcsolatokat vizsgálva értük el. A 21 országból ezen a téren mi a 6-ak vagyunk, a felső harmad világoskék színével. Az 5. mutató alapján alulról a 4. hely a miénk, azaz a 18-ik. A hat dimenziót összevetve tehát Magyarország 3 mutatót tekintve áll az alsó harmadban, kettő alapján a középmezőnyben és 1-et vizsgálva a felső harmadban.
Ahogy már említettem, összesítésben alulról a harmadikak vagyunk, 14.5 ponttal. Az anyagi jólétet tekintve a 21 országból 20-ak vagyunk, így az első dimenzióban a színünk sötétkék, s a pontszámunk 20. Egészség és biztonság dimenzióban a 17-ek, szintén az alsó harmadban. Egyik dimenziónk, az iskolai “jólét”, amit tekintve felkapaszkodtunk a középső harmadba, a 13. helyre, így a színünk is kicsit világosabb lett. Érdekes módon a másik ilyen mutató a szubjektív jólét, ahol szintén – ugyanezzel a pontszámmal - a középmezőnyben állunk. Itt a gyerekek maguk mondtál el véleményüket saját helyzetükről. A legjobb eredményt a családi- és kortárs kapcsolatokat vizsgálva értük el. A 21 országból ezen a téren mi a 6-ak vagyunk, a felső harmad világoskék színével. Az 5. mutató alapján alulról a 4. hely a miénk, azaz a 18-ik. A hat dimenziót összevetve tehát Magyarország 3 mutatót tekintve áll az alsó harmadban, kettő alapján a középmezőnyben és 1-et vizsgálva a felső harmadban.
A következő két táblázat az első (anyagi jólét) és a harmadik (oktatás) dimenziók összefoglaló táblázata. Mindkét esetben a 100 reprezentálja az átlagot, és az országok ettől való pozitív illetve negatív eltéréseit láthatjuk.
Voltak olyan OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országok, ahol nem állt rendelkezésre elég adat, így az összesítésbe sem kerülhettek be. Ezek az országok Ausztriália, Izland, Japán, Luxemburg, Mexikó, Új-Zéland, Szlovákia, Dél-Korea és Törökország. A részletes elemzésben olvashatók adatok más, nem OECD országokról is, akik szintén részt vettek a vizsgálatban, de ebben az összesítésben ők sem szerepelnek. Pl.: Izrael, Málta, Latvia, Litvánia vagy Szlovénia.
A vizsgálat célja volt, hogy további elemzésre, megfigyelésre ösztönözze a résztvevő országokat gyermekeik jólétét illetően; hogy lehetőséget adjon az országok közötti összehasonlításra; s hogy az országokat ezirányú törvényeik további fejlesztésére, azokról szóló eszmecserére sarkallja.
Egy-két következtetés, megállapítás:
1. Európai országok dominálnak a felső harmad országai között, 4 észak-európai országgal az élen.
2. Minden országnak voltak gyengeségei, amiket fontos megnevezni, s az országoknak ezt továbbfejleszteni.
3. Az Egyesült Államok és Anglia a két legalsó helyen találhatja magát, mindketten csak egy-egy olyan dimenzióval, ami kiemeli őket az alsó harmadból.
4. A kutatás kimutatja, hogy nincs egyértelmű összefüggés a gyermekek jóléte és a GDP között. Jó példa erre a Cseh Köztársaság, aki jobb helyezést ért el összesítettben, mint más, nála gazdagabb országok, pl. Franciaország, Ausztria vagy az USA.
5. Kanada a középső harmad országai közt található. A legjobb helyet az iskolai jólét terén érte el (2. hely), 6. helyen áll az anyagi jólétet tekintve, a családi- és kortárskapcsolatok dimenzióban – ahol Magyarország a 6. - azonban csak a 18-ik.
(Azt gondolom, itt jól megmutatkozik az a sokféle kultúra, szokásrendszer, ami jelen van s nem kis szerepet játszik Kanada életében. Gondolok itt pl. olyan muszlim családokra, ahol a nő gyakran teljesen elfátyolozott arccal, s pár lépéssel a férje mögött lépked. Valószínűsíthető, hogy a szülő-gyermek kapcsolat sem épül nagyobb egyenlőségre. Ezzel a példával csak érzékeltetni szeretném, mennyire merőben különböző kultúrák élnek egymás mellett, amik együttesen jelentik Kanadát. Ide tulajdonképpen mindenki magával hozhatja és meg is élheti saját kultúráját. Ez nagy szabadságot és biztonságérzetet ad az egyének számára, azonban gyakran komoly konfliktusok alapja lehet.)
6. Szignifikáns kapcsolat mutatható ki a vizsgálatban szereplő dimenziók között. A szegénység pl. igen sok- jól kimutatható és dokumentálható – aspektusban van hatással a gyermekek jólétére, így pl. az egészségükre, iskolai teljesítményükre, kapcsolataikra, viselkedésükre és a jövőbeni munkahelyi kilátásaikra is egyaránt.
A kutatás “szépséghibája” mai szemmel az, hogy bár az eredményeket pár napja hozták csak nagy nyilvánosságra, maga a vizsgálat a ’90-es évek első felében készült. Ami azt is jelenti, hogy vannak adatok, amik akár 15-17 évesek is lehetnek. Maguk a brittek például ennek komoly hangot is adtak. Elmondásuk szerint a vizsgálatról, s a vizsgálatban elért eredényeikről már annak idején is értesültek, s természetesen lépéseket is tettek s tesznek a helyzet javítása érdekében. Azonban most nyilvánosság elé tárni az adatokat olyan hatást kelt, mintha az utóbbi 10-15 évben semmit sem tettek volna.
Igy hát mindenki ennek tudatában vizsgálja az adatokat, hogy azok nem feltétlenül a mai helyzetet tükrözik, hanem a 10-15 évvel ezelőttit. Persze az eredmények ettől még eredmények, és tény, hogy a kimutatott problémák legtöbbször olyan jellegűek, melyek megoldására, vagy akár csak javítására sem biztos, hogy elegendő egy-másfél évtized. Igy véleményem szerint nem egy olyan aspektusa lehet a kutatásnak, mely mai is hasonló képet mutatna. Mindemellett azonban bizonyos dolgok valóban mérhető változásokon mehettek keresztül 1990-95 óta.
Igy hát mindenki ennek tudatában vizsgálja az adatokat, hogy azok nem feltétlenül a mai helyzetet tükrözik, hanem a 10-15 évvel ezelőttit. Persze az eredmények ettől még eredmények, és tény, hogy a kimutatott problémák legtöbbször olyan jellegűek, melyek megoldására, vagy akár csak javítására sem biztos, hogy elegendő egy-másfél évtized. Igy véleményem szerint nem egy olyan aspektusa lehet a kutatásnak, mely mai is hasonló képet mutatna. Mindemellett azonban bizonyos dolgok valóban mérhető változásokon mehettek keresztül 1990-95 óta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése