Már egy ideje tervezem, hogy folytatom kis összefoglalóimat az itteni életről általában, de valahogy a napok s hetek úgy repülnek, szinte észre sem veszem. Mivel a közlekedés fontos része a mindennapi életemnek, így most elsőként erről írok.
Torontó első közlekedési vállalata a Williams Omnibus Bus Line volt, ami még lovak által húzott postakocsikat jelentett az 1800-as évek közepén. 1892-ben jelent meg az első 
elektromos villamos a város utcáin, pontosabban a Church Street-en, majd rá két évre a lovaskocsikat vissza is vonták. A TTC-t - ahogyan ma is hívják a vállalatot (Toronto Transit Commission) - 1920-ban alapították, s azóta igen nagy fejlődésen ment keresztül. Az első torontói metróvonal mellesleg egész Kanada első metróvonala is.
A metróvonalak összeköttetésben állnak a busz-, illetve villamosjáratokkal, így tkp. bárhová eljuthatunk egy jeggyel. Itt ugyanis egy utazásra csak egyszer kell jegyet vagy "token-t" váltanunk s utána elég átszállójegyet kérni a buszsofőröktől vagy egy-egy automatából. Ezt felmutatva utazhatunk pl. a metróból kilépve busszal, villamossal vagy fordítva. No persze az árát meg is kérik mindennek. Egy felnőtt jegy ára $2.75 (ami majdnem 500Ft), egy havi bérleté $99.75, a heti bérleté pedig $30.00. Ami pozitív, hogy a bérlet nem személyre szóló, hanem átadható bárkinek, azaz többen is használhatják, de persze nem egyszerre.
Én a négy
metróvonalból kettőt használok leginkább, egyet minden nap. Egy busz visz el a metróig, majd a metróról újra buszra, utána villamosra szállva jutok el végül a munkahelyemig. 
(A képen az 1-es jelzi a lakásunkat, a 2-es pedig a munkahelyem.) Őszintén szólva, amit nem szeretek a TTC-ben, az a járatok gyakorisága és a vezetők menetrendhez való viszonya. Leggyakrabban 10-15 percenként járnak a járatok, ami önmagában nem is lenne még baj, de a menetidő a nagyobb utakon 
szinte semmit sem jelent. Mindennapos dolog, hogy 2-3 busz is jön egymás után, mintha nem szeretnének egyedül járni, aztán persze fagyoskodhatunk kint a hidegben. Tudni kell azt is, hogy egy úton általában egy járat megy, azaz nem fordul el semerre, így ha elment(ek) a busz(ok), nem várhatok másik számú buszra, csak ugyanarra a típusra, kb. 25-30 perc múlva. Erről nem is akarok túl sokat írni, de tény, hogy ez a menetidő dolog "megédesíti" a napjaimat.
Ha egyébként információt kérni, netán panaszkodni szeretnénk, megteheti mindenki a saját anyanyelvén is, hiszen ahogy a reklám is mondja, a TTC-hez több, mint 70 különböző nyelven szólhatunk. Ejha! (Fordítanának inkább több gondot a menetidőre... :-) Na jó, ez csak vicc...
elektromos villamos a város utcáin, pontosabban a Church Street-en, majd rá két évre a lovaskocsikat vissza is vonták. A TTC-t - ahogyan ma is hívják a vállalatot (Toronto Transit Commission) - 1920-ban alapították, s azóta igen nagy fejlődésen ment keresztül. Az első torontói metróvonal mellesleg egész Kanada első metróvonala is.A metróvonalak összeköttetésben állnak a busz-, illetve villamosjáratokkal, így tkp. bárhová eljuthatunk egy jeggyel. Itt ugyanis egy utazásra csak egyszer kell jegyet vagy "token-t" váltanunk s utána elég átszállójegyet kérni a buszsofőröktől vagy egy-egy automatából. Ezt felmutatva utazhatunk pl. a metróból kilépve busszal, villamossal vagy fordítva. No persze az árát meg is kérik mindennek. Egy felnőtt jegy ára $2.75 (ami majdnem 500Ft), egy havi bérleté $99.75, a heti bérleté pedig $30.00. Ami pozitív, hogy a bérlet nem személyre szóló, hanem átadható bárkinek, azaz többen is használhatják, de persze nem egyszerre.
Én a négy
metróvonalból kettőt használok leginkább, egyet minden nap. Egy busz visz el a metróig, majd a metróról újra buszra, utána villamosra szállva jutok el végül a munkahelyemig. 
(A képen az 1-es jelzi a lakásunkat, a 2-es pedig a munkahelyem.) Őszintén szólva, amit nem szeretek a TTC-ben, az a járatok gyakorisága és a vezetők menetrendhez való viszonya. Leggyakrabban 10-15 percenként járnak a járatok, ami önmagában nem is lenne még baj, de a menetidő a nagyobb utakon 
szinte semmit sem jelent. Mindennapos dolog, hogy 2-3 busz is jön egymás után, mintha nem szeretnének egyedül járni, aztán persze fagyoskodhatunk kint a hidegben. Tudni kell azt is, hogy egy úton általában egy járat megy, azaz nem fordul el semerre, így ha elment(ek) a busz(ok), nem várhatok másik számú buszra, csak ugyanarra a típusra, kb. 25-30 perc múlva. Erről nem is akarok túl sokat írni, de tény, hogy ez a menetidő dolog "megédesíti" a napjaimat.Ha egyébként információt kérni, netán panaszkodni szeretnénk, megteheti mindenki a saját anyanyelvén is, hiszen ahogy a reklám is mondja, a TTC-hez több, mint 70 különböző nyelven szólhatunk. Ejha! (Fordítanának inkább több gondot a menetidőre... :-) Na jó, ez csak vicc...
Szeretem ezt a reklámot nézegetni utazás közben, ha éppen elém kerül. Próbálom kitalálni, mi lehet ez a kb. 75 nyelv, merthogy be kell vallani, elég sokat nem ismerek sajnos. Bár már így is többet, mint amikor először láttam. :-)
Itt folytatom legközelebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése