MEM játék

Vera barátnőm hívott meg egy játékra a minap, miszerint 5 dolgot kéne írnom magamról, amit eddig még nem tettem meg, vagy csak kevesen tudnak. Ez egy újdonsült blogos játék, s szinte minden oldalon találkozom vele.

Nos, valójában nincs nehéz dolgom, hiszen a blogom igen újkeletű, s nem is írtam túl sokat magamról. Hát lássuk:

1. Gyerekként igen jókedvű kisbaba voltam, olyannyira, hogy sokáig szinte egyáltalán nem is sírtam. Kacagva ébredtem, mosolyogva aludtam el. Egy éves korom körül apa azt gondolta, talán meg kéne nézetni ezt a gyereket, minden rendben van-e nála.... (Hát végül is nem vittek sehová, így hogy minden rendben van-e nálam, azóta sem tudom.) :-)

2. A sok minden mellett lőni is tanultam egy ideig tizenévesen. (Anyát azonban nem múltam fölül, aki fiatalként díjat is nyert!)

3. A nagymamám kedvéért (is), - aki mai napig is könyvel időnként - egy évig könyvelőnek tanultam az egyetem előtt, azonban hamar bebizonyosodott, hogy nem ez a nekem való szakma.

4. Amióta az eszemet tudom, imádom a hegyi gorillákat, s életem nagy álma, hogy egyszer természetes élőhelyükön láthassam őket! (Hát nem ők a legcsodásabb állatok??? ;-)

5. Drága dédmamámtól örököltem, hogy nem harminckettő, hanem csak harminc fogam van, nem is volt s nem is lesz több. (Ha ebben kevesebbet kaptam, mint a többiek, vajon mértek-e nekem másban többet? Hmmmm.... Vagy az élet nem ily igazságos?)

Sajnos továbbadni a stafétabotot nem tudom, mert nincsenek blogot író ismerőseim, főleg, akik még nem játszottak. Igy én zsákutca volnék, elnézést érte.