szombat, november 13, 2010

El Niño és La Niña



Az utóbbi időben egyre többfelé akadok össze a médiában ezzel a testvérpárral, a "kisfiúval" és  "a rendetlen kishugával". De kik is ők és miért beszélünk róluk mostanság többet?

A "La Niña" (spanyolul: a kislány) és ellentéte, az "El Niño" (spanyolul: a kisfiú) természetes éghajlati jelenségek, amelyek az óceánok áramlási rendszereivel állnak kapcsolatban. El Nino esetén a Csendes-óceáni térség Egyenlítőhöz közeli részén a tengervíz hőmérséklete erősen felmelegszik. A La Nina ezzel szemben épp a hidegebb tengerfelszínt jelenti.

A "kisfiú" általában Karácsony tájékán indul útnak - innen is az elnevezés egyébként, ami Jézusra utal -, és több hónapig (9-12) tart. Az "El Niño" alatt a meleg óceáni áramlás nagy befolyással van a Föld időjárására. Az El Niño okozhat fokozottabb esőzéseket, áradásokat, tomboló viharokat, de ugyanúgy szárazságokat és néha pusztító tüzeket is.
Hogy jobban átlássuk a testvérpár hatását, először nézzük meg, milyen a normális időjárás.

1) Normál időjárás



A Csendes-óceán térségében a passzátszelek nyugatról kelet felé fújnak. (1. kép) A mozgást követően a trópusi meleg a tengerfelszínt felmelegíti, így annak hőmérséklete a nyugati részen 6-8 fokkal magasabb, mint keleten (2. kép). A passzátszél nem csak a víz hőfokára, de magasságára is hatással van, így nyugaton, Indonéziánál a tengerszint kb. fél méterrel magasabb, mint keleten Ecuadornál. Hogy ez az egyenlőtlenség megszűnjön, keleten a mélyebb szintekről hideg víz áramlik fel (3. kép), hogy csökkentse az egyenlőtlenséget. Ez a hidegebb, tápanyagban gazdag víz nagyon fontos a dél-amerikai halászatban.


A különböző vízhőmérséklet hatással van természetesen a térség egész időjárásása is (4. kép), így vannak Indonéziában esőerdők, vagy Peruban, Chilében, Argentínában sivatagok.

2) El Niño


El Niño-s években azonban a gyenge szelek miatt a meleg víz elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét. Ez természetesen korlátozza a hideg víz feláramlását keleten, és a váratlan meleg víz miatt radikálisan csökken a tengeri hal-és növényvilág. A felhők és a velejáró csapadék, melyek a melegebb, párásabb területek felett alakulnak ki, most szintén kelet felé mozdulnak. Így a nagyobb mennyiségű esőzések, melyek általában Indonézia trópusi esőerdőit érik, most Peru és Chile sivatagai felett hullnak alá. Ez az oka az erdőtüzeknek Indonéziában vagy az áradásoknak Dél-Amerikában.


Ezek az események a légkört instabillá teszik, és nagy változásokat okoznak a Föld jelentős részének időjárásában és csapadékában, messze a Csendes-óceán egyenlítői térségétől.


Néhány példa: Az USA északi részén melegebb időjárást okozhat, a dél-keleti részeken viszont több esőzést. (1. kép) Ausztráliában nagyobb az esélye a szárazságnak és erdőtüzeknek, az Atlanti-óceán korallzátonyai elhalásnak indulnak, Indonéziában az óriási szárazság miatt a termények kiszáradhatnak. (2. kép) Indiában és Sri Lankán a nagy forróság miatt vízhiány léphet fel, vagy Dél-Afrikában az emberek még nagyobb eséllyel néznek szembe járványokkal vagy alultápláltsággal. (3. kép)
El Niño időszakok 2-7 évente fordulnak elő.

3) La Niña

A La Niña (akit El Niño kistestvérének is neveznek) a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelenti. La Niña idején a keleties passzátszelek megerősödnek, és Dél-Amerika nyugati partjainál a hideg víz feláramlása intenzívebbé válik. A tengerfelszín hőmérséklete 4 Celsius fokkal az átlagos alá esik. A La Niña nagyon stabillá teszi a légkört, és közel ellentétes éghajlati hatásai vannak, mint az El Niño-nak. Ez a jelenség durván fele olyan gyakran fordul elő, mint az El Niño. A La Niña később vált szélesebb körben ismertté, mint az El Niño, mert a halászatra gyakorolt hatása inkább pozitív, így kisebb figyelmet kapott.


Ami Kanadát illeti, tavaly El Nino telünk volt, s ezt az egész világ láthatta az olimpia alkalmával. Most nagyon úgy tűnik, hogy La Nina tél elé nézünk, amiből máris kaptunk ízelítőt a nyugati parton. British Columbiát már szeptemberben elérte egy-két komolyabb havazás, így több síparadicsom a szokásosnál korábbi nyitásra készül.
Sok találgatás/előrejelzés folyik, vajon milyen télre számíthatunk errefelé. Több szakember szerint a "kislánynak" köszönhetően lassan jön a tél, de ha ideér, akkor megmutatja majd a foga fehérjét. :) Az már szinte biztos, hogy a La Nina a szokásosnál hidegebb telet jelent számunkra, de hogy több csapadékot is - és főleg, hogy milyen formában -, arról már eltérnek a vélemények. 
Whistler szakemberei szerint, az La Nina telek mindig több havat hoztak, átlagosan 1.100 cm-t az üdülőközpont környékén, azaz 100 cm-rel többet az átlagosnál, és a legmagasabb rekord is La Niná télhez köthető: a 1998-99-es szezonban 1.693 cm hó esett.
Hamarosan kiderül, mire számíthatunk, de azért remélem, hogy a hideggel nem szalad el a ló - vagyis a kislány! ;)

1 megjegyzés:

Globetrotter írta...

Ez erdekes volt nagyon, mert ugyan hallottam mar sokat az El Niño jelensegrol, de nem neztem utana pontosan mi ez, es nem is tudtam, hogy letezik El Niña is. Koszi a felvilagositast es remeljuk rovid es napos telunk lesz, akarhol is vagyunk :))