El Niño és La Niña

Az utóbbi időben egyre többfelé akadok össze a médiában ezzel a testvérpárral, a "kisfiúval" és  "a rendetlen kishugával". De kik is ők és miért beszélünk róluk mostanság többet?

A "La Niña" (spanyolul: a kislány) és ellentéte, az "El Niño" (spanyolul: a kisfiú) természetes éghajlati jelenségek, amelyek az óceánok áramlási rendszereivel állnak kapcsolatban. El Nino esetén a Csendes-óceáni térség Egyenlítőhöz közeli részén a tengervíz hőmérséklete erősen felmelegszik. A La Nina ezzel szemben épp a hidegebb tengerfelszínt jelenti.

A "kisfiú" általában Karácsony tájékán indul útnak - innen is az elnevezés egyébként, ami Jézusra utal -, és több hónapig (9-12) tart. Az "El Niño" alatt a meleg óceáni áramlás nagy befolyással van a Föld időjárására. Az El Niño okozhat fokozottabb esőzéseket, áradásokat, tomboló viharokat, de ugyanúgy szárazságokat és néha pusztító tüzeket is.
Hogy jobban átlássuk a testvérpár hatását, először nézzük meg, milyen a normális időjárás.

1) Normál időjárás

A Csendes-óceán térségében a passzátszelek nyugatról kelet felé fújnak. (1. kép) A mozgást követően a trópusi meleg a tengerfelszínt felmelegíti, így annak hőmérséklete a nyugati részen 6-8 fokkal magasabb, mint keleten (2. kép). A passzátszél nem csak a víz hőfokára, de magasságára is hatással van, így nyugaton, Indonéziánál a tengerszint kb. fél méterrel magasabb, mint keleten Ecuadornál. Hogy ez az egyenlőtlenség megszűnjön, keleten a mélyebb szintekről hideg víz áramlik fel (3. kép), hogy csökkentse az egyenlőtlenséget. Ez a hidegebb, tápanyagban gazdag víz nagyon fontos a dél-amerikai halászatban.

A különböző vízhőmérséklet hatással van természetesen a térség egész időjárásása is (4. kép), így vannak Indonéziában esőerdők, vagy Peruban, Chilében, Argentínában sivatagok.

2) El Niño

El Niño-s években azonban a gyenge szelek miatt a meleg víz elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét. Ez természetesen korlátozza a hideg víz feláramlását keleten, és a váratlan meleg víz miatt radikálisan csökken a tengeri hal-és növényvilág. A felhők és a velejáró csapadék, melyek a melegebb, párásabb területek felett alakulnak ki, most szintén kelet felé mozdulnak. Így a nagyobb mennyiségű esőzések, melyek általában Indonézia trópusi esőerdőit érik, most Peru és Chile sivatagai felett hullnak alá. Ez az oka az erdőtüzeknek Indonéziában vagy az áradásoknak Dél-Amerikában.

Ezek az események a légkört instabillá teszik, és nagy változásokat okoznak a Föld jelentős részének időjárásában és csapadékában, messze a Csendes-óceán egyenlítői térségétől.

Néhány példa: Az USA északi részén melegebb időjárást okozhat, a dél-keleti részeken viszont több esőzést. (1. kép) Ausztráliában nagyobb az esélye a szárazságnak és erdőtüzeknek, az Atlanti-óceán korallzátonyai elhalásnak indulnak, Indonéziában az óriási szárazság miatt a termények kiszáradhatnak. (2. kép) Indiában és Sri Lankán a nagy forróság miatt vízhiány léphet fel, vagy Dél-Afrikában az emberek még nagyobb eséllyel néznek szembe járványokkal vagy alultápláltsággal. (3. kép)
El Niño időszakok 2-7 évente fordulnak elő.

3) La Niña

A La Niña (akit El Niño kistestvérének is neveznek) a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelenti. La Niña idején a keleties passzátszelek megerősödnek, és Dél-Amerika nyugati partjainál a hideg víz feláramlása intenzívebbé válik. A tengerfelszín hőmérséklete 4 Celsius fokkal az átlagos alá esik. A La Niña nagyon stabillá teszi a légkört, és közel ellentétes éghajlati hatásai vannak, mint az El Niño-nak. Ez a jelenség durván fele olyan gyakran fordul elő, mint az El Niño. A La Niña később vált szélesebb körben ismertté, mint az El Niño, mert a halászatra gyakorolt hatása inkább pozitív, így kisebb figyelmet kapott.

Ami Kanadát illeti, tavaly El Nino telünk volt, s ezt az egész világ láthatta az olimpia alkalmával. Most nagyon úgy tűnik, hogy La Nina tél elé nézünk, amiből máris kaptunk ízelítőt a nyugati parton. British Columbiát már szeptemberben elérte egy-két komolyabb havazás, így több síparadicsom a szokásosnál korábbi nyitásra készül.
Sok találgatás/előrejelzés folyik, vajon milyen télre számíthatunk errefelé. Több szakember szerint a "kislánynak" köszönhetően lassan jön a tél, de ha ideér, akkor megmutatja majd a foga fehérjét. :) Az már szinte biztos, hogy a La Nina a szokásosnál hidegebb telet jelent számunkra, de hogy több csapadékot is - és főleg, hogy milyen formában -, arról már eltérnek a vélemények. 
Whistler szakemberei szerint, az La Nina telek mindig több havat hoztak, átlagosan 1.100 cm-t az üdülőközpont környékén, azaz 100 cm-rel többet az átlagosnál, és a legmagasabb rekord is La Niná télhez köthető: a 1998-99-es szezonban 1.693 cm hó esett.
Hamarosan kiderül, mire számíthatunk, de azért remélem, hogy a hideggel nem szalad el a ló - vagyis a kislány! ;)