2009 - The Year of the Gorilla (YOG)

Tudom, ez a téma elég furcsán hangzik egy Kanadáról/Torontóról szóló blogon, azonban akik közelebbről ismernek, biztosan nem lepődtek meg egy cseppet sem. :)) Mióta az eszemet tudom, mély vonzalom és csodálat fűz a gorillákhoz. Az a típusú vonzalom ez, amiről nem tudod honnan jött, nem tudod pontosan mióta és miért, de az érzés egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen és nagyon erős. Az állatkertekben egész nap képes lennék a gorillák előtt üldögélni és könnyekig hatódni... (szoktam is :). Aki most azt hiszi, ennek a nőnek teljesen elment az esze, nincs igaza, ugyanis ilyen alapon sosem volt. :))

A huszas éveimben nagyon komolyan fontolgattam, hogy elmegyek önkéntesnek egy időre valamelyik afrikai országba, ahol a gorillák honosak - leginkább ahol a hegyvidékiek -, hogy egyszer életemben természetes környezetükben is láthassam őket, no és persze a segítő munka maga is nagyon vonzott. Az életem mégsem alakult úgy, hogy ez összejött volna, így már csak az a lehetőségem maradt hátra: hogy valahogy baromi gazdag leszek és egy nyaralás keretében befizetek egy gorillalesre.... hmmm... No de nem is én vagyok a lényeg, hanem a GORILLÁK. Egész évben akartam írni a témáról, de valahogy mindig félretettem, gondolván, mennyire nem illik ide. Most azonban mégis írok, végül is minél többen tudnak a dologról, annál jobb! :)

Szóval igen, a 2009-es évet a Gorillák Évének (YOG) nyilvánították, aminek legfőbb célja, hogy egyesítse a világ országainak, civil- és helyi szervezeteinek, illetve magánszemélyeknek a gorillák megmentésére irányuló törekvéseit. Együtt minden könnyebb és eredményesebb, így az ilyen méretű összefogás remélhetőleg valóban sokat segíthet!  

Miért is fontosak a gorillák és a megmentésük?

Maguk a gorillák messze nem csak engem bűvölnek el. A velünk való közeli kapcsolatuk különlegessé teszi őket az állatvilágban

(génjeink 98.4 százaléka azonos), ami már önmagában is egyedi és figyelemreméltó. A közelebbi kutatások óta tudjuk, hogy a gorillák rendelkeznek öntudattal, kimagasló intelligenciával és a - jelekkel, szimbólumokkal való - kommunikáció, illetve az eszközhasználat képességével. Az emberéhez hasonló érzelmeik vannak, amiket hozzánk hasonlóan fejeznek is ki, mint pl. az öröm vagy a bánat.

Az afrikai nagy majmok - a bonobók, a csimpánzok és a gorillák, illetve az észak-kelet ázsiai orángutánok száma mind-mind vészesen csökken. Ezek az állatok nem csak legközelebbi rokonaink, de kulcsfontosságú szereplői a számukra otthont adó esőerdőknek is. Ha erőfeszítéseink nem járnak sikerrel, az összes vadonélő nagy majom kihalhat még ebben a században, néhány faj akár pár évtizeden belül.

Pár szóban a gorillákról

A gorillákról való ismereteink az utóbbi négy évtizedben jelentősen bővültek. A kutatók beléphettek a gorillák addig teljesen ismeretlen világába és megismerhették komplex társadalmi életüket, illetve jelentőségüket élőhelyük ökológiáját illetően. A két ismert gorillafajon belül négy különböző alfajt különböztetünk meg.

 1. Western Gorilla - nyugati gorilla
- Western Lowland Gorilla (nyugati síkvidéki gorilla) - kb. 200.000 egyed él még
- Cross River Gorilla (ők a legújabb, nemrég bekategorizált gorilla alfaj) - 250-300 egyed

2.Eastern Gorilla - keleti gorilla

- Mountain Gorilla (hegyi gorilla)- 650-700 egyed van még életben
- Eastern Lowland Gorilla (keleti síkvidéki gorilla) - 5000-10.000 egyed

A gorillák mind erdőségekben élnek, legtöbben sajnos a védett területeken kívül - trópusi esőerdőkben, erdőszéleken, környező tisztásokon, folyami erdőkben, mocsaras területeken vagy elhagyatott tisztásokon. A gorillák napjaik több mint felét evéssel töltik. A nyugati és keleti síkvidéki gorillák trópusi erdőkben élnek, ahol a fűszernövények/gyógynövények sűrűsége alacsonyabb, de a gyümölcsök sokkal bőségesebbek, főleg a magas hegyvidéki erdőkhöz hasonlítva, ahol a hegyvidéki gorillák élnek. A síkvidéki gorillák tehát sokkal több gyümcsöt esznek, míg a hegyvidékiek leginkább gyógynövényeket, leveleket, gyökereket.

A hímek kétszer olyan testesek, mint a nöstények. A hímek kb. 1.7 m magasak és 135-200 kg, míg a lányok kb. 1.5 méteresek és 70-90 kg között mozognak. A nyugati gorillák karcsúbbak és fürgébbek is, mint a testesebb keletiek, élettartamuk 30 és 50 év között mozog. Egy gorillacsoport nagysága 5 és 30 fő között mozog (kivételes esetekben lehet ennél is nagyobb), egy ezüsthátú hímmel az élen, aki konfliktusok esetén közbelép, irányítja a csoport mozgását, elvezeti őket a táplálkozóhelyekre és aki felelősséget vállal az egész csoport biztonságáért és jóllétéért. A nőstények támogatása és elfogadása nagyon fontos egy hímnek, hogy hosszú ideig vezető maradhasson. Az is előfordul, hogy testvérek vezetnek egy csoportot. A fiatalabb hímeket fekete hátúaknak hívjuk, akik plusz védelmet jelentenek. Ha a vezető meghal (betegségben, balesetben, harcban vagy orvvadászok által), a csapat szétválik és szétszóródva keresnek egy új védelmező hímet.

A gorillák nappal aktívak és elsősorban a szárazföldön tartózkodnak, de felmásznak a fákra is, hogy elérjék a kívánt gyümölcsöket vagy hogy megépítség az éjszakai fészküket (a vezérhímek éjszakai fészke is a földön van).  A hímek 11 éves koruk körül kezdik elhagyni eredeti csoportjukat, majd egyedül vagy 2-5 másik hímmek együtt keresnek új területeket, míg meg nem alakítják saját csoportjukat. Míg általában egy kölyök gorilla 3-4 évig az anyjával marad, ha az valami oknék fogva meghal, az ezüsthátú hím gondját viseli az árváknak.  Hihetetlen intelligenciával rendelkeznek, amit a fogságban élő állatok is bizonyítanak. (Oké, szóval ismerve a gorillák viselkedését és szociális berendezkedését, hogyan is lehet nem csodálni ezeket a hatalmas, tekintélyt paracsoló, mégis meglepően szelíd és nyugodt állatokat? :)

Mára összesen tíz ország maradt, ahol természetes környezetükben élnek ezek a nagyszerű állatok. Az alábbi térképen az előfordulási helyeiket látjátok.(Angola és Nigéria nem látszik teljes egészében, de kattints a képre a nagyításért)

A legjobb becslések szerint sincs összességében több gorilla, mint 200.000 egyed, habár pontos számontartásuk igen nehézkes. (Leggyakrabban a gorillák "fészkei" vagy éjszakai pihenőhelyei alapján becslik meg a számukat.)

A legfőbb veszélyeztető tényezők:

- Vadászat: A húsúkért (és kezükért) való gorilla vadászat hatalmas problémát jelent a gyorsan csökkentő populáció számára, főleg, ahol emberek közelében élnek. A vadhús iránti igény csak egyre nő, és a vadászok gyakran jóval magasabb fizettségek kapnak a gorillák húsért, mint bármi más legális munkáért. Egyes felmérések szerint 1 és 5 millió tonna vadhús kerül pl. eladásra egy évben csak a Kongó-medencéből. :(( Ahhoz, hogy egy gorilla bébit elfogjanak, legalább két felnőttet meg kell ölniük, és ötből négy gorilla meg sem éri a serdülőkort.

- Élőhelyeik drasztikus csökkenése, azok erróziója, drasztikus változása: Az esőerdők nagymértékű eltűnésének okai: a túlzott és illegális fakitermelés vagy erdőírtások, a mezőgazdaság térnyerése, a faszén kereskedelem, a bányászat vagy az erdőbeni utak építése mind-mind hozzájárul a gorillák élőhelyeinek eltűnéséhez.

- Járványok: a vírusok okozta járványok, mint pl. az Ebola vagy az emberek által terjeszett betegségek szintén fontos szerepet játszanak a gorillák számának csökkenésében. Egy 2006-os adat szerint pl. több, mint 5000 gorilla halhatott meg csak egy Ebola-járványban, de a tényleges számok jóval magasabbak lehetnek.
- Fegyveres konfliktusok és polgárháborúk: Az utóbbi években erősen megnőtt az élővilág leölése és a természetes környezet pusztítása az érintett régiókban. Az állandó létbizonytalanság miatt több, mint 500.000 menekült vándorol a régióban, leégetve egész erdőségeket termőföldekért, faszénért vagy gorillákra vadásznak, hogy fenttartsák magukat. A polgárháborúk és a politikai instabilitás - a gorillák természetes környezetét érintő országokban - elmondhatatlan sok emberi szenvedést okoz és csökkenti a nemzetközi jogi védelmét ezeknek az állatoknak. A legújabb számítások szerint a keleti síkvidéki gorillák száma az ottani háborúk miatt valószínüleg 70 %-kal csökkenhet.

Végül pár program, amit a YOG erősen támogatott ebben az évben:
1. Természetvédelem
- Gorillák védelméről szóló egyezmények
- Kutatások, természetvédő kezdeményezések támogatása

2. Kapacitásnövelés
- Bevételi források teremtése, mely alternatív megoldás lehet az orvvadászat, az erdőírtások stb mellett.
- Az erdőmérnökök, vadőrök stb folyamatos támogatása
- A kormány élővilággal foglalkozó szakembereinek növelése

3. Oktatás
- A lakosság oktatása a gorillákról illetve azon veszélyekről, melyek az állatok szembenéznek
- Minél széleskörűbb információk terjesztése a gorillák ökoszisztémánkra való befolyásáról
- Az emberek figyelmének felkeltése a flóra és fauna, illetve ökoszisztémánk készleteinek értékeiről, azok megőrzéséről (pl. tiszta víz, tiszta levegő)
- Az ökoturizmus lehetőségeiről való oktatás