Negril, Jamaica

Az általános jamaikai leírás - és egy kis reggae hangulat - után most elsőként Negrilről, s annak környékéről írnék. Úgy gondoltam, hogy most, Jamaikával kapcsolatban jóval több videóval szórakoztatlak majd benneteket, mert Jamaikát látni kell, érezni kell! :))

Negril bemutatását mindenképpen Richard Hershman, a Rick's Cafe (később erről bővebben) eredeti tulajdonoságnak idézetével kell kezdjem: "Your body has suddenly arrived where your mind has always been", azaz "Végre a tested is megérkezett oda, ahol a lelked mindig is volt".

A környék a nagyvilág által nem is olyan régóta ismert, hiszen ahogy mondják, még a mostani középkorú jamaikaiak is emlékeznek azokra az időkre, amikor Negril nem volt több, mint a világítótorony a sziklás nyugati parton és a turisták számára egyetlen szállás létezett, a Llantrissant, amit egy ír bevándorló épített a 20. század elején. A Llantrissant ma is működik, azonban sok-sok társa akadt mostanra, a legnagyobb szállodaláncokat is beleértve. Mint például a spanyol eredetű RIU hotellánc, ahol most én másodjára szálltam meg (Bill többször már), hiszen Mexikóban is Riu hotelt válassztottunk. Mindkétszer ún. "palace" szintű hotelben voltunk, és én személy szerint nagyon meg voltam velük elégedve. Ime egy kis videó a hotelről. (A videót Bill egyik munkatársa, Chuck készítette, aki mellesleg éppen ott volt a hotelben velünk pár napra. Egy esküvőt jött fényképezni, ugyanis Chuck munkája a cégnél az, hogy utazzon ide-oda a különböző nyaralási célpontok között és lefényképezze a hoteleket, a környéket, amik majd bekerülnek a katalógusokba, weboldalakra stb. Szörnyű munka, nem igaz?)



A környék első felfedezői a hetvenes évek hippijei voltak, akik természetesen nagyon vonzódtak az itteni gondtalan, vidám életstílushoz, a meleghez és az alacsony népsűrűséghez. Beáramlásukkal indult fejlődésnek Negril nyugati része, a világítótorony környéke. A hippiket elég gyorsan követték azok a látogatók, akiknek elépzelése jóval messzebb szárnyalt a hippik függőágyain és összetákolt házain - megindult tehát a luxushotelek építkezése is. A nyolcvanas évek mindezekhez képest is még széleskörűbb változásokat hozott, egyrészt újra az egykori hippiknek köszönhetően, akik most már ügyvédként, orvosként vagy üzletemberekként tértek vissza minden évben egy-két hétre, hogy visszaidézzék a régebbi szép időket. A hippik az itteniek szerint örök nyomot hagytak Negril-en, segítve a nyugodt, békés atmoszféra megteremtését, ahol a látogatók és a helyiek között nem ritkán szövődnek barátságok. Negril mindenképpen az egyik legideálisabb hely Jamaika felfedezésére. (Meg kell itt említenem - és nem csak Martaloc miatt -, hogy Jamaika nem mindenhol és nem alapvetően ilyen békés, hiszen az elkövetett gyilkosságok száma alapján másodikok a világon. Ennek, igaz nagy része a fővárosra, Kingstonra és az ottani különböző bandákra értendő, de ettől függetlenül sehol nem ajánlatos egyedül sétálgatni, bérelt autóval jönni-menni az országban.) A negrili emberek mindenesetre nagyon büszkék önmagukra, életstílusukra, ami már-már egyfajta nemzeti identitássá is válik.

Negril környéke természeti szépségekben sem szenved hiányt, nem is véletlen a turizmus erős fejlődése errefelé. Elég csak megemlíteni az ún. "Seven mile beach"-et ("7 mérföldes tengerpart", ami valójában kicsit több, mint 4 mérföld, azaz 6-7 km hosszú), a világ legjobb öt tengerpartjainak egyikét. Vagy a Bloody Bay-t, egy másik igen ismert tengerpartot/öblöt, ahol a hotelünk is feküdt. Szép, hosszú sétákat lehetett tenni a homokos parton, ami ritkaságszámba megy az egész világon. A Bloody Bay magyar fordítása egyébként "Véres Öböl" lehetne, s annak köszönheti nevét, hogy egykor itt ölték nagy számban a bálnákat. A szinte szabályos patkó alakú öböl mentén végig szebbnél szebb hotelek találhatók, egyetlen partszakasz kivételével, ahol helybéliek árulták saját készítésű dolgaikat. Ez a rész éppen a mi hotelünk jobb oldali szomszédsága volt. Sokan sétáltak arrafelé, ahonnan állandó reggae zene szólt, azonban estefelé én nem mentem volna arra...
Negril város egy oldala tehát ez a homokos partszakasz, ahol mi is voltunk, a másik pedig a sziklás rész, ahol szintén hotelek és sok-sok étterem működik egymás mellett. Itt felfedezésre váró barlangok és magas sziklák állnak, ahonnan a merészebbek örömmel ugrálnak le a vízbe kb 12 méter magasból. A helybéli, híres Rick's Cafe egyik nevezetessége pl. ez a sziklaugrás is. Ez a gyönyörű természeti kettőség csak itt található meg a szigetországban, ahogyan a már említett könnyed életstílus is. Szintén a helybéliek szerint a látogatók sehol máshol nem élvezhetik a világhíresen csodaszép naplementéket, a jamaikai vendéglátást és Negril különleges hangulatát együtt, egy helyen. :)
A negrili videó szintén Chucktól származik.

A következőkben jön még több személyes élmény Negrilről, különböző jamaikai programokról, a Rick's Caferől, jamaikai érdekességekről, a fényképeken pedig folyamatosan dolgozom. :) Szép hétvégét mindenkinek!