St. Lawrence Market

Torontó legrégibb városrészének bemutatása után íme pár kép, majd egy Egyperces a St. Lawrence piac környékéről illetve belülről. (A képek a fotóalbumban találhatók.) Nem mondom, hogy számomra ez a legérdekesebb pontja a városnak, mindenesetre a város "must see" látnivalói közé sorolják, így nekem is be kellett mutatnom. Arról nem is beszélve, hogy a Trip Advisor oldalon a hetedik legnépszerűbb látnivaló Torontóban a 307-ből. (Itt olvashatjátok a látogatók tapasztalatait.)

Három épületkomplexumból áll tkp. a piac, mi ebből kettőben voltunk most. Az északi a farmerek piaca, a déli épületben pedig minden van, mi szem-szájnak ingere. Igazi nyüzsgés, helyi ételek, zene és hatalmas tömeg. A tömegtől eltekintve sokak szerint ez a legjobb program egy torontói szombat reggelen. :) (A harmadik épület egy történelmi épület, a St. Lawrence Hall, oda most sajnos nem mentünk be.) A piac viktoriánus épülete egyébként az egykori városháza is egyben, a második emeleten most is áll még egy galéria, ahol időkénti kiállítások is megtekinthetők.

Amiről még mindenképpen szólnom kell, s ami a város egyik leggyakrabban fényképezett épületet, az a Flatiron Building (másik néven Gooderham Building).
Több ilyen épület létezik a világon, ez a legelső közülük. (Itt találjátok az összes épület listáját, köztük a new yorkit is, ami igaz 10 évvel később épület, mégis jóval nagyobb nyilvánosságot kap, mint a torontói.) A név - flatiron, az épületek formájára, azaz a trapéz alakra utal. A torontói flatiron épület 1892-ben épült, mely George Gooderham-nek $18.000 dollárjába került. Gooderham cégének irodája működött az épületben 1952-ig. Az öt emeletes téglaépületben működött elsőként az ún. Otis lift egész Torontóban. Az épületből egy alagút vezetett az utca túloldalán álló bankba, hogy Gooderhaméknek ne kell sok pénzzel sétániuk az utcán.
Napjainkban a Flatiron épület irodái a legdrágábbak közé tartoznak a városban és több tekintélyes cég otthona. Az épület alagsorában egy népszerű "pub" is található, a hátsó falán pedig egy érdekes festmény. Ha valaki arra jár, ne felejtsen az épület mögé kerülni, hogy ezt a Derek Besant által festett különlegességet- ami az utca másik oldalán álló Perkins Builidng tükörmása - megcsodálja, ami egyfajta optikai illúzió.

Old Town Toronto - Torontó legrégibb városrésze

"Old Town Toronto" nemcsak Torontó legelső, így legrégibb városrésze, ami a város múltjáról és a turizmusról szól. Nagyszerű hely is a mindennapi élethez a sok színházzal, történelmi emlékkel, a St. Lawrence Market-tal, a sok kiváló, különleges éttermekkel és pub-okkal egyetemben. Legutóbb, mikor Ildivel ott voltunk, találtunk is egy kedves, csendes mellékutcát nagyszerű lakásokkal, ahol mi is el tudnánk képzelni az életünk - gondoltuk. :)

Old Town Toronto-nak több külön kis városrésze van, amit mind érdemes végiglátogatni.

Corktown-ba a viktoriánus időkben ír bevándorlók települtek, akik 1822-ben alapították meg a St. Paul római katolikus templomot, majd 1889-ben a St. Paul Bazilikát, ami egy csodás történelmi emlék. A környéken nagyon helyes viktoriánus házakat találhatunk a mellékutcákban és Torontó legrégebbi templomát, az 1844-ben épült Little Trinity anglikán templomot.




A Town of York 1793-tól létezik. Több történelmi épületet nézhetünk meg erre, mint pl. a George Brown College (főiskola) épületét.






A Gooderham and Worts, Distillery (szeszfőzde) District sűríti magába Észak-Amerika legnagyobb viktoriánus ipari épületeit. A környék otthona sok kézműves és híres 'Home Decor' boltoknak. Akik egyedi kézműves boltokat, művészeti galériákat szeretnének látogatni, azoknak mindenképpen ajánlom ezt a környéket.





A St. Lawrence Neighbourhood a The Esplanade utca mentén húzódik, ami eredetileg az Ontario-tavat szegélyezte. (Ma az utca jó pár utcatömbbel van északabbra a tótól.) A területet az 1970-es években kezdték fejleszteni, s mai napig tanulmányozzák a várostervező szakemberek. A környéken a múlt és a jövő szép összhangban él egymással, gondoljunk csak a Városházákra, a St. Lawrence piacra vagy a sok új építésű condominiumokra/öröklakásokra.


A Parliament Square környékén álltak egykor Felső-Kanada első parlamenti épületei, amik azonban 1812-ben leégett az amerikai háborúban. (Visszavágásként az angol csapatok megtámadták Washingtont és leégették az elnöki rezidenciát. Amit egyébként ezután nagyon gyorsan újjáépítettek, mintha semmi sem történt volna, s azóta hívják az épületet Fehérháznak.) Ezen a történelmi helyen ma egy autómosó és egy Porsche kereskedés áll. Aktivisták dolgoznak több éve azon, hogy a területet visszaszerezzék.



A St. Lawrence Market Neighbourhood a régi Torontó városrészének egyfajta történelmi szíve. A piacépületeken kívül itt található az egyik legtöbbet fényképezett torontói épület, a The Gooderham, más néven Flatiron, de itt láthatjuk a St. James templomot és parkot, a Toronto Sculpture Gardent és sok más érdekességet. Old Toronto ezen kerületét semmiképp nem érdemes kihagyni. (A következő bejegyzésben erről írok majd bővebben.)


A Courthouse Sq. már a Yonge Street és a King metróállomás környéke, ahol a Canadian Pacific Railway eredeti központja is állt (ami annak idején a legmagasabb épület volt). A King Street East korábban a bevásárlóközpontok egyik nagy központja volt, mielőtt a hangsúly át nem helyeződött a Yonge Streetre. A bíróság épülete is itt van a környéken, az Adelaide Streeten egészen pontosan.




St. James környéke ad otthont a róla elnevezett St. James katedrálisnak, ami 1797-ben faszerkezettel épült. A templomban többek között történelmi túrát tehetünk vagy múzeumot látogathatunk. A harangtorony egy egész nagy harangkészlettel rendelkezik, amiket gyakran egyszerre szólaltatnak meg. A parktól délre található a már említett Sculpture Garden (szoborkert) és az 1850-ben épített St. Lawrence Hall.



A Queen Street East egy érdekes és különleges vásárlóközpont sok magáncéggel, kis üzletekkel. Több tekintetben megállt itt az idő, amit igyekeznek fenntartani éstovább pezsdíteni az utca mindennapjait. A Queen utcán közlekedő villamos összeköti a környéket a város belvárosával (a Városházát az Eaton Centre-rel és a Corktown-nal), amit egyébként a világ egyik legjobb tömegközlekedéseként tartanak számon. (Ne kérdezzétek, nem tudom, miért.)

National Flag of Canada Day (FRISSÍTVE)

1996. február 15-én hirdették ki először a Kanadai Nemzeti Zászló Napját (National Flag of Canada Day), ami a mai nap is van. A dátum 1965-re utal vissza, amikor is ugyanezen a napon húzták fel először a jelenlegi zászlót szerte az országban. Így a jelenlegi változat ma 44 éves. :)

A zászló színe piros és fehér, középen a juharfa levelével (maple leaf).
A kanadai őslakosok már jóval az első európai telepesek előtt felfedezték, hogy a juharfa nedve ehető, amiből minden tavasszal gyűjtögettek is. Több történész szerint a juharfa levele már az 1700-as évektől egyfajta szimbólummá vált az országban. Az alábbi pár példa is ezt mutatja, hogyan tudatosodott az emberekben ez egyre inkább, míg 1965-re a zászló részévé is vált.

• 1834 - Ludger Duvernay tudósít arról, hogy a juharfa levelét javasolták országos szimbólumnak, amikor a St. Jean-Baptiste Társaságot ebben az évben megalapították.
• 1858 - Kibocsájtják az első 1, 5, 10 és 20 centes pénzérméket, melyeken a juharfa levele látható.
• 1860 - Egy Torontóban tartott nyilvános ülésen a juharfa levelét választották Kanada nemzeti jelképévé, amit a wales-i herceg látogatásakor a díszítéseken használtak.
• 1867 - Alexander Muir torontói költő "The Maple Leaf Forever" címmel ír dalt.
• 1914 - Több kanadai katona hord juharlevelet a szolgálati jelvényén és ez volt a leggyakrabban használt szimbólum is az első világháborúban.
• 1939 - A II. világháború elején számos kanadai katona hordta újra a juharlevelet, mint megkülönböztető jelzést.
• 1996 - A juharfát jelölték ki, mint Kanada nemzeti jelképét.

És miért éppen piros-fehér? Nos ezek voltak az ország hivatalos színei 1921-ben, melyet V. György király nevezett meg a királyi hadsereg kiáltványában. De a két szín már a 11. századtól fontos szerepet játszott Franciaország, illetve Anglia történelmében is.

Néhány további adat a zászlót illetően:

• Az országban minden egyes tartománynak és territóriumnak megvan a maga zászlaja (ami majd alább látható).
• Amikor a kanadai zászló mellett a fent említettek is megjelennek, akkor olyan sorrendben következnek egymás után, ahogy beléptek a kanadai államszövetségbe. (Ontario (1867), Quebec (1867), Nova Scotia (1867), New Brunswick (1867), Manitoba (1870), British Columbia (1871), Prince Edward Island (1873), Saskatchewan (1905), Alberta (1905), Newfoundland and Labrador (1949), Northwest Territories (1870), Yukon (1898) and Nunavut (1999).
• A juharlevél volt a kanadaiak emblémája első olimpiai játékukon 1904-ben.
• Dr. George Stanley professzor ajánlotta a jelenlegi zászló mintáját 1964-ben, mivel a távolból is jól látszik.
• Zászlószakértők (vexillologists) gyakran említik a kanadai zászlót, mint a világ egyik legszebbjét egyszerű mintája és kevés színe miatt. (hmm?)
• 1982-ben Laurie Skreslet, egy síelő Calgaryból, vitte a kanadai zászlót a világ legmagasabb pontjára, a Mount Everestre.
• 1984-ben került az ország zászlaja először a világűrbe, Marc Garneau asztronauta ruháján, ahová ő jutott ki elsőként a kanadaiak közül.
• 2005-ben került vissza az országba az egyik eredeti zászló, amit '65-ben húztak fel Ottawában. A zászlót tulajdonosa, Ms. Elisabeth Hoffmann-Lamoureux ajándékozta a miniszterelnöknek Kanada Napján.
  

FRISSÍTÉS: Íme a '65 előtti kanadai zászló...

... majd a tartományi zászlók ABC sorrendben, amikhez pár értelmező mondtatot is tűztem Martalóc megjegyzését követően :)

Alberta - a tartomány címere egy kék mezőben

British Columbia - a zászló tkp. ugyanaz, mint a címer, amin az angol szövetségi zászló látható, közepén a koronával, alatta a csendes-óceánt jelképező hullámok és a nyugati parton lenyugvó nap.

Manitoba - az angol piros zászló Manitoba címerével


New Brunswick - A felső harmadban egy arany oroszlán, mely Brunswick és Anglia közötti köteléket jelképezi. Az alsó spanyol hajó pedig a tartomány hajógyártó iparágára utal.


Newfoundland és Labrador - A kék háromszögek az angol zászlót szimbolizálják, a két piros a tartomány két részét, a sárga nyíl pedig a "fényesebb jövőt".


Northwest Territories


Nova Scotia



Nunavut - Sárga-fehér háttérrel egy piros "inukshuk" és egy kék csillag, ami jelképezi egyben az északi csillagot illetve az idősek iránymutatását a közösségen belül.


Ontario - az angol zászló Ontarió címerével



Prince Edward Island - A zászló felső harmadában az angol oroszlán ahogyan Prince Edward Augustus címerén is látható volt, akiről a szigetet elnevezték. Alul három kicsi tölgyfa, (mely a megyéket reprezentálja a tartományon belül) egy nagy tölgyfa árnyékában, ami pedig Angliát mintázza.



Quebec - Egy kék mezőn fehér kereszt, fehér liliom mintákkal a négy sarkon.


Saskatchewan - A felső zöld részben a tartomány címere látható. A sárga alsóban egy nyugati piros liliom, ami a tartomány virág jelképe.


Yukon - Zöld-fehér-kék háttér, középen Yukon címerével, alatta a területet jelképező virággal.


és végül Torontó város zászlóját is megmutatom, ami a városházát mintázza.

Összehasonlításnak pedig itt egy kép magáról a városházáról:

...plusz egy bonusz kép, szintén ugyanarról, csak kicsit érdekesebb megközelítésben.

"Our Flag. Our Pride. Celebrate it!

Happy National Flag of Canada Day!"

Timothy's World Coffee

Ha belegondolok, már önmagában érdekes az, hogy kávéról írok. Ugyanis soha életemben nem ittam kávét, az utóbbi két évet kivéve. Így akik otthon ismernek, biztosan furcsálják is a gondolatot. :)
Pedig alapvetően alacsony a vérnyomásom, így régebben is próbálkoztam nagy ritkán kávét inni, de az otthoni presszókávé ízét sosem bírtam. Arról nem is beszélve, hogy túl erős volt nekem, és levegőt sem kaptam utána. Valahogy az utóbbi időben fedeztem fel magamnak az itteni kávékat, mégpedig reggelente, hosszú utazásaim alatt. Még a St. Clair környékén kezdtem kávét venni reggel (fél pohárral, a másik fele tej :), amit a villamoson iszogattam, míg el nem értem a munkahelyem. Most a metróról leszállva teszem ezt a buszon. Szerencsémre mindkét átszállásomnál van egy Timothy's World Coffee kávézó. Starbucks is van - talán ezt többen ismerik, habár ha jól tudom, még nem nyitottak ki Magyarországon - de be kell vallanom, én sosem lettem egy nagy Starbucks rajongó. Először is jóóóval drágább a többi kávézóhoz képest, szerintem aránytalanul. Előfordul, hogy néha bemegyek oda is és veszek valami évszaknak megfelelő különlegességet, de semmiképpen nem naponta/gyakorta. Őszintén szólva az számomra nem éri meg.
Ahová azonban az utóbbi időben minden nap bemegyek egy kávéért, az a Timothy's. Mivel nem vagyok nagy kávészakértő, így nem tudom elmondani, milyen az ő kávéjuk másokhoz képest vagy hogy én miért kedveltem meg. Egyszerűen csak szeretem. :) A mostani hely, ahová járok reggel, pl. kimondottan kényelmes, mert én tölthetem ki magamnak a kávémat (annyit, amennyi nekem jólesik). Kedvelem az ott dolgozókat, habár a képen látható göndör hajú lány sajnos januártól átment délutáni műszakba, és helyette reggel egy neki éppen ellentétes, de szintén nagyon kedves lány dolgozik. Craig, az idősebb, szakállas férfi szintén nagyon szimpatikus és kedves, ők valahogy már hozzátartoznak a reggeljeimhez, ami velük lesz teljes. :)
A Timothy's számomra egy klasszikus, néhol már elegáns kávézókhoz tartozik. Ahová most reggelente járok csak egy ici-pici hely két kicsit asztallal, de máshol nagy, kényelmes fotelek vannak, kellemes zenével a háttérben. Egyébként most jövök rá, ezt a bejegyzést írva, mennyi mindent nem kóstoltam még meg a Timothy's-nál. Pedig ezernyi latte-juk, kávékülönlegességük, teájuk van. Na majd ezután!
Az is eszembe jutott az írás közben, hogy ha kávé, akkor elsőként a Tim Hortonsról kéne írnom, hiszen az az igazán kanadai. Sokan nem is hajlandók máshol kávét venni. Hááááát sajnos én a Tim Hortonstól sem vagyok oda semmilyen szempontból, de fogjuk ezt arra, hogy nem vagyok itt annyi ideje, ráadásul még igazán kanadai sem vagyok... Talán idővel én is megszeretem a kávéjukat, ki tudja...
Mindenesetre addig is marad a Timothy's World Coffee.