Átalakulás...

Érdekes dolog, hogy az ember lánya akarva-akaratlanul is mennyit változik azáltal, hogy állapotos lesz, majd idővel anyuka. ;) A szülés előtti és utáni hónapok rendkívüliek voltak minden lehetséges szempontból. Úgy érzem, hogy a szívem nagyobb lett, kitágult, én magam pedig erősebb, tudatosabb lettem, valaki, aki tisztábban hallja a belső hangját. Mindig tudtam, hogy nagyon fogom szeretni a gyermekem, hogy ez a szeretet különleges és mély lesz. Azonban megélni mindezt teljesen más, valóban embert formáló érzés. Ez a tiszta, egyedi kapcsolat feltölt, elmondhatatlanul boldoggá tesz és olyan mélységekbe viszi a lelkem, amit eddig nem ismertem. Én tanítom őt, de leginkább ő tanít engem. Neki még minden, de minden annyira új. Elnézve őt, ahogy pl. tágranyílt szemekkel szemléli a fák mozgását a szélben, engem is még jobban lelassít és arra késztet, hogy én is újra átéljem vele ezeket a csodákat. :)

Már a terhesség ideje alatt is "öntudatlanul" jobban vonzódtam az egészségesebb, teljesebb ételekhez. Annak idején írtam is egy bejegyzést a zöld turmixokról, ami egyértelműen ebbe a csoportba tartozik. Egyre tisztábban kezdtem érezni, hogy mit kíván igazán a testem/lelkem. Mi az, ami valóban táplál, és mi az, amit csak kívánok, de nincs igazán szükségem rá.

Tudni kell, hogy gyerekkorom óta nagy tejtermék rajongó vagyok/voltam. Szinte egy nap nem telt el, hogy ne ittam volna tejet, akár egy litert is naponta. Felnőttként úgy álltam hozzá, hogy ez az én bűnözésem; nem iszom, nem cigarettázom, mindezek helyett tejet iszom. :)) 

Patrick születését követően egyre többet olvastam az egészséges, gyógyító táplálékokról, ugyanis a terhességem utolsó hónapjaiban komoly vérnyomás gondokkal küzdöttem. Mindig kicsit magasabb volt a vérnyomásom az átlagnál, még versenysportolóként is, azt hiszem, ez családi "örökség". Azonban gondom soha nem volt vele, habár mérni sem mértem igazán. A terhesség azonban felnagyította ezt a problémát, aminek az lett a vége, hogy a tervezettnél egy hónappal hamarabb kellett ott hagynom a munkahelyem, tkp. egyik napról a másikra, amikor is az orvos pihenésre "ítélt". Ez elég nagy és hirtelen változás volt számomra, amit nem viseltem egykönnyen, be kell valljam. Egyrészt szeretem a munkám és mindent magam mögött hagyni, befejezetlenül komoly lelki terhet jelentett. Másrészt a hirtelen leállás és egész napos pihenés is furcsa volt eleinte. De tudtam, hogy mindez a pici és az én érdekemben történik, így igyekeztem mihamarabb megbékélni a helyzettel. Szinte naponta jártam a szülész-nőgyógyászomhoz ellenőrzésre, amíg az egyik ilyen látogatás alkalmával azt nem mondta, hogy innen már ne haza, hanem a kórházba menjek, mert ma megszüljük ezt a babát. Igy visszanézve semmi nem úgy alakult, ahogy én azt elképzeltem vagy elterveztem, de minden jó, ha vége jó, nem igaz? :)

Mivel időm volt bőven ezekben az utolsó hetekben, így még többet tudtam olvasni, többek között az egészséges táplálkozásról is. Abszolút nem akartam gyógyszereket szedni hosszútávon, amit egyébként muszáj volt már a szülés előtti hetekben is. Tartottam a gyógyszer hatásától a babára, az anyatejemre és rám nézve, hiába mondták, hogy ez a típus abszolút biztonságos kismamáknak is. Valahogy nem érteztem magam jól tőle, lelkileg. 

Teltek a hetek, megszületett Patrick, én pedig továbbra is szedek valamilyen gyógyszert, az orvos szerint legalábbis egy ideig. Mindezt azért mesélem el, mert ez az élmény valahogy még tisztábbá tette számomra, hogy nem szeretnék tovább állati eredetű ételeket enni. Már jó ideje érlelődik bennem ez a dolog, azaz nem elsősorban egyfajta döntés eredménye a változás, hanem egy belső folyamaté, ami egyszerűen jól esik és valahogy olyan természetes.

Ha valaki erre az útra lép a táplálkozást illetően, sokféle ok állhat mögötte:

- van, aki etikai okokból dönt így, mert nem ért egyet pl. az állatok kínzásával a farmokon;

- van, aki a Föld szennyezéséhez nem akar hozzájárulni, hiszen a mai állattenyésztés annyi, de annyi mennyiségű vizet és élelmet igényel, ami valóban a Földet veszélyeztetni;

- van, aki önmagára gondolva fogyni szeretne vagy egészségesebben étkezni;

- van, aki egészségügyi okokból érzi úgy, hogy ez a neki való út.

Akármi álljon is a döntés hátterében, növényi alapanyagú ételeket enni, azaz vegánként étkezni sehonnan nézve nem rossz döntés. Van, aki több év során, egyenként mondd le egy-egy állati ételről, úgy mint tojásról, húsokról vagy a tejtermékekről és van, aki szinte egyik napról a másikra vált. Én valahol a kettő között állok, de tény, hogy az utóbbi hónapokban gyorsultak fel igazán a dolgok. 

Szeretnék majd bővebben írni azokról az indokokról, amik engem erre az útra segítettek, de inkább majd a következő bejegyzésben. :) Addig is örömmel olvasnám a ti véleményeteket/tapasztalataitokat a témáról. :)