Kanada természeti csodái 12.

 

A pompás királylepke (Monarch) az észak-amerikai rovarok legnagyobb és leghosszabb vándorlásának indul neki minden ősszel. Több (becslések szerint kb. 200) millióan indulnak Kanada déli részéről Mexikóba, megtéve ezzel mintegy 3500-5000 km-es utat, sőt némelyikük tavasszal még vissza is repül. 

A pompás királylepkék azért képesek erre a fantasztikus erőfeszítésre, mert abszolút szakértői a szárnyalásnak: pontosan tudják, hogyan találják meg az emelkedő meleg áramlatokat, melynek következményeként már 7000 méteres magasságokban is megfigyelték őket. Okosan meglovagolják ezeket az ún. termiket, amíg egy magasabb, dél felé fújó szélre nem találnak, hogy arra kapaszkodjanak fel.

A királylepkék naponta akár 200 km-t is képesek megtenni. Szeretnek nappal repülni és megtartani a már jól bevált szokásaikat: sok esetben több generáció pihen meg ugyanazon a fán éjszakára egyik évről a másikra. Kelet-, és Közép-Kanada legtöbb királylepke populációja egy kicsi és jól körülhatárolható helyen vészeli át a telet Mexikóban, ahol sajnálatos módon élőhelyüket egyre jobban veszélyezteti a helybéli fakitermelés. Ezen felül más veszélyeknek is ki vannak téve, úgy mint a rovarírtószerek, gyomírtók használata vagy a motorbiciklik, melyek elmondhatatlan sok lepkét ölnek minden az észak-amerikai autópályákon.

A királylepke élénk narancs alapon feketével erezett szárnyainak átlagos fesztávolsága 90–100 mm. A farkuk fekete-vörös mintás. A szárnyak kellemetlen szagúak, rossz ízűek és mérgezőek. Megjelenését még feltűnőbbé teszi a szárnyak szélén húzódó fekete pontsor. Az élénk mintázat potenciális ellenségeit figyelmezteti arra, hogy ez a lepke mérgező. A pompás királylepke (Monarch) közeli rokona két másik lepkefajnak, egy jamaikai (Jamaican Monarch) és egy dél-amerikai (Southern Monarch) társának.