Lights Out Toronto!

Újra itt a tavasz (mármint majdnem), s ezzel együtt a vándormadarak tavaszi migrációja. Az évi két vándoridőszak tavaszi ideje március közepétől kora júniusig tart.

Madarak mindig is éltek városi környezetben, ezzel sosem volt probléma. Galambok, sirályok, verebek vagy seregélyek mind-mind azon madarak közé tartoznak, akik itt vannak velünk egész évben. Viszont az éves vonulások idején a madarak száma ugrásszerűen megnövekszik a városban. Ezek azok a madarak, akik a költőhelyükre jönnek fel Kanadába minden tavasszal, majd mennek le délre a nyár végén, hogy a telet melegebb helyen töltsék. S ők azok is egyben, akik képtelenek alkalmazkodni a városi élethez, így minden évben óriási számban történnek velük 'balesetek' a sok-sok fény illetve a hatalmas üvegablakok láttán, hiszen a legtöbben éjszaka repülnek. Ez okozza, hogy nagyon sokan ütköznek az épületeknek repülés közben. A számok elég sokkolóak: 100 millió és 1 billió között van azon maradak száma, akik csak(!) Észak-Amerikában a fent említett ütközés következtében halnak meg minden évben! (A képen egy bagoly 'nyomát' látjuk az ablakon ütközés után.)

Erre igyekszik a város minden évben felhívni a figyelmet azokkal a poszterekkel, amiket ilyentájt a metrókon, buszokon is láthatunk. Például ilyenekkel:


A poszterek mellett információs füzetek, újságbéli hírdetések, hűtőmágnesek stb. igyekeznek tájékoztatni arról, mit tehetünk mi.

A figyelemfelkeltő kampány mellett a város kidolgozott egy részletesebb, a témában jobban elmélyedő tervet is, amit építészek, várostervezők, épülettulajdonosok, managerek és magánszemélyek részére alakítottak ki, azaz mit tehetnek ők, hogyan előzhető meg a veszély a vándormadarak számára. Akit érdekel, kukkanton bele itt (pdf. formátum).

Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem egy olyan szervezetet, akik már a 'baj' bekövetkezte után lépnek a képbe. A szervezet neve FLAP, azaz Fatal Light Awarness Program. Ők azok, akik minden évben sok-sok sérült madarat szednek össze, gyógyítják meg, majd engedik őket újra szabadon. Az első tíz éves fennállásuk alatt több, mint 11.000 madarat mentettek meg ily módon. Munkájukhoz természetesen ők is örömmel várják az önkéntesek jelentkezését. Ha valakinek van akár csak pár órája is hetente a madarak megmentésére, majd a rehabilitációs központba való szállításukra, jelentkezzen a FLAP-nél. A weboldalon minden infó megtalálható.
És mit tehetünk mi, magánszemélyek, ha sérült madarat találunk?

1. Keressünk elő egy kis papírdobozt, aminek teteje is van és tegyünk az aljára egy tiszta törlőkendőt. (Ételt vagy italt nem kell!)
2. Vágjunk kis lyukakat a doboz oldalára.
3. Végezzünk egy gyors állapotfelmérést, anélkül, hogy megérintenénk a madarat.

• Rögtön a rehabilitációs központba kell szállítani a madarat, ha
• láthatóan vérzik,
  
• nagy mennyiségű tolla hiányik,
  
• bármiféle asszimetria tapasztalható, pl egyik szeme zárva, a másik nyitva vagy az egyik szárnya normális állapotban, a másik nem...,
  
• egyik vagy mindkét szárnyát a testétől eltartja,
  
• olyan területen volt, ahol több, mint egy órája már képtelen volt repülni....

4. Egy tiszta kendővel takarjuk le a madarat, a fejét és szemét is beleértve és tegyük finoman a dobozba.
5. SOHA semmit ne tegyünk a madár szájába, ne akarjuk etetni, itatni!
6. Zárjuk le a dobozt és takarjuk le a kendővel.
7. Ha a madáron nem észleljük a fenti tünteteket, hagyjuk a dobozban valami csendes helyen (fürdőszoba, vécé) legalább egy óráig, majd a fürdőszoba ajtaját zárva tartva nézzünk be a dobozba, hogy normális állapotban találjuk-e a madarat (mindkét szeme nyitva, tollai nincsenek felfújva, izgatott attól, hogy benéztünk hozzá stb). Ha igen, vigyük ki a szabadba.
8. Ha a madár ügyesen kirepült a dobozból, valószínűleg rendben lesz. :)
9. Ha nem repül ki, vagy elég ügyetlennek tűnik, akkor vigyük el az állatmentő központba.
10. Ha madár nem egy felnőtt, hanem még kicsi, mindenképpen hívjuk fel a központot instrukciókért, mielőtt szállítanánk.

Végül hadd mutassak pár szép és érdekes 'torontói' madarat.