szombat, március 28, 2009

Torontó 175 éves


Toronto ezév márciusában lett 175 éves. Ebből az alkalomból sok minden történik a városban egész évben. De mielőtt kiemelnék néhányat közülük, hadd álljon itt a város polgármesterének, David Millernek üzenete.

"Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bejelenthetem Torontó 175. születésnapját 2009-ben.
Torontó városát 1834. március 6-án egyesítették/hozták létre, azt az egyre növekvő igényt igyekezve kielégíteni, hogy a korábbi elnevezésű York-nak minél széleskörűbb polgári szolgáltatásai lehessenek. Az elismert újságíró és politikus William Lyon Mackenzie-t választották a város első polgármesterévé, aki egy gyorsan növekvő, s több, mint 9000 lakosú város képviselője lett. Torontó 33 évvel később már Ontarió tartomány fővárosa lett.
Torontó ma Kanada legnagyobb városa és otthona 2.6 millió külünböző nemzetiségű embernek. Kanada gazdasági motorja, és az egyik legzöldebb, legkreatívabb város egész Észak-Amerikában. Csak az utóbbi három évben több, mint 70 díjat nyert a lakossági szolgáltatások minőségének, a beruházások és azok hatékonysága terén.
Szeretnék minden torontóit arra invitálni, hogy velem együtt ünnepelje ezt a jelentős évfordulót. Nagyszerű lehetőség ez minden itt élőnek, a fiataloktól az idősebbekig, hogy többet tudjon meg Torontó örökségéről, kultúrájáról. Múzeumok és különféle történelmi központok vesznek részt az ünnepsorozatban városszerte, ahol erre sokszínű alkalom kínálkozik majd.
Az évforduló nagyszerű alkalmat nyújt az egyéni elmélkedésre is és hogy közösen ünnepeljük a város eddig elért eredményeit."
A hivatalos ünnepség március 6-án zajlott. Képek az ünneplésről itt.

A Colborne Lodge-ban például John Howard képei adnak betekintés a város korai mindennapjaiba. A kiállítás május 24-ig látható.
A Mackenzie Házban W. L. Mackenzie, polgármester életével ismerkedhetünk meg, ami egészen 2010 januárjáig látható.
A St. Lawrence Piac kiállítótermében pedig torontói művészek alkotásait nézhetjük meg június 13-ig. Ez a program a fentiekkel ellentétben ingyenes.
Persze ez csak három program a sok közül. A város 10 történelmi múzeumainak listáját itt találjátok, ahol sok program várja az érdeklődőket egész évben.
Szintén érdekes programokat kínál a ROM (Royal Ontario Museum), többek között ingyenes sétákat a város különböző pontjain, ahol idegenvezető kíséretében hallhatunk és láthatunk többet Torontó múltjáról és jelenéről. A séták listája itt látható, csak néhányat kedvcsinálóként:
- Sacred Stones & Steeples: a katolikus és más vallások szent épületeinek megismerése. Május 03, délután 2pm. Találkozó a Church/King utcák észak-keleti sarkán.

- Historic Toronto: A séta során látott néhány nevezetesség: Toronto's First Post Office, Bank of Upper Canada, St. Lawrence Market, St. James' Cathedral, St. Lawrence Hall, Courthouse Square stb.
Május 13, este 6óra. Találkozó: 260 Adelaide Street East

- Hidden Treasure - Sculpture in the City: Modern és tradicionális szobrok a város belvárosában a Sculpture Gardentől a Nathan Phillips Square-ig.
Június 3, este 6 óra. Találkozó: King Street és a Church sarkán.

- 175th Anniversary Toronto Walk: Fénypontjai a sétának: St. Lawrence Hall, Second City Hall, St. James Cathedral, Bank of Montreal, Dominion Bank, Gooderham Building, The National Club, Old City Hall, Osgoode Hall
Június 13, délután 2 óra. Találkozó: St. James Park (King és Chruch Streets, a St. James Cathedral mellett)

- Mount Pleasant Cemetry: Séta a híres Mount Pleasant temetőben - St. Andrew's Society Monument, Massey Mausoleum, Mount Pleasant Mausoleum, Millionaires' Row, Empress of Ireland Monument.
Június 21, délután 2 óra. Találkozó: a temető bejáratánál
Minden találkozónal a kék esernyőt kell keresni. :))

Akiket bővebben érdekel Torontó történelme, sok-sok érdekességet olvashat az évfordulóra összeállított oldalakon. Én itt belinkelek három leírást. Az első a legrészletesebb, ahol hét fejezetben, sok képpel fűszerezve ismerkedhetünk meg a város múltjával.
A második ennél rövidebb, igaz képek nélküli, de talán jobban átláthatóbb azoknak is, akik most ismerkednek a nyelvvel.
A harmadiknál pedig rövidebb már nem is lehetne egy város történelmi összefoglalója. Gondolom azoknak szól, akik túlságosan belemélyedni nem kívánnak, de mégis szeretnék tudni a fontosabb mérföldköveket. :)

A bejegyzés végén pedig pár kép a múltból, néhány a maival összehasonlítva:

Torontó 1834-ben


A város térképe 1834-ből


Két utcakép a King Street környékéről


'Akkor és most' - Ellesmere és Brimley környéke


'Akkor és most' - J.P. Wheler Farmhouse


'Akkor és most' - Észak felé nézve a Brimley-ről


'Akkor és most' - Scarborough (az egyik városrész) központi kórháza


'Akkor és most' - a Scott House


'Akkor és most' - St. Andrew templom


'Akkor és most' - St. Andre
w út

9 megjegyzés:

Manka írta...

Boldog születésnapot a városodnak :) Nagyon jó ötletnek tartom az idegenvezetős kirándulásokat! Tervezed, hogy elmész valamelyikre?

Livia írta...

Koszi a varos neveben is. :) Habar csak mint Toronto, azaz ezzel a nevvel 175 eves a varos, mint York, persze joval regebbi. Erdekes ez, mert szamomra nem (csak) a nev megszuletese lenne fontos, hanem maga a telepules szuletese is. Majd utananezek, azt vajon unneplik-e. :)

A varosi setak nekem is nagyon tetszettek, szeretnek majd elmenni egyre-kettore. :)

Martalóc írta...

Az 1834-es látkép nagyon jó. Nekem biztos, hogy jobban tetszene a város, ha most is úgy nézne ki, mint azon a képen. Nem nagyon tudom értékelni a toronyházakat, meg az "építészeti jelnek" szánt izéket.
A különböző programok mindig jók. "Extrém" helyekre nem engednek be látogatókat? Gondolok itt valami felszín alatti létesítményekre. Azok általában elég érdekfeszitőek.

Livia írta...

A Doors Open programokon minden evben erdekesebbnel erdekesebb helyekre lehet bejutni ingyen. Irtam mar ezekrol korabban, szerintem hamarosan ebben az evben is eljon az ideje. Ott talan meg a fold ala is be lehet jutni... :)

Egyebkent nekem is nagyon tetszik a regi latkep. :) De szerintem minden kornak megvan a maga szepsege es en igyekszem ezeket keresni. Biztos vagyok benne, hogy ha most elhetnek egy kicsit abban a korban, tobb minden hianyozna a mabol. Lehet, hogy nem a toronyhazak, de sosem lehet tudni, tan meg az is. :)

Bill Ferencz írta...

Van akinek a regi stilus tetszik, van akinek az uj (felhokarcolok peldaul) es van akinek mindketto. Ezekhez tartozom en is (mintha ez valakit is erdekelne).
Nem lehet ugyanaz a stilus mindenhol. Pont ennek megakadalyozasa miatt lesznek jellegzetesek a kulonbozo varosok.
Nem epithetunk ujra piramisokat.

mimmo írta...

175 év alatt 9000 ezer lakóval indult , ma meg 2 millió felett jár, ilyen "rövid idő" alatt ennyi ember.

Nem csodálom egyébként, hogy ennyi embert vonzott, nagyon szép hely és élhető, csak anyukám elmondásából ismerem (biztos említettem, h. rokonaink élnek kint, őket látogatta).

Martalóc írta...

Bill. Tudom, hogy ez egyéni, kezelést igénylő probléma, de én pl. benne lennék egy piramis-építésben. Tudod, hogy annak idején, az ezredéves ünnepségekre készülvén (a 19. század végén) Magyarországon volt egy olyan terv is, hogy a Gellért-hegy tetejére egy piramist építsenek?
Nem is volt buta, aki kitalálta. A Gellért-hegy a márványpiramissal ma olyan jelkép lenne az egész Földön, mint a párizsi Eifel-torony, vagy a new yorki Szabadság-szobor.

Bill Ferencz írta...

Az igen erdekes lenne Martaloc! Piramis a hegyteton...Legalabb a Piramis adhatott volna ott egy koncertet, ha mar a tervek nem sikerultek.

Epuletekkel kapcsolatban...
Gyonyoruek a regiek, de vessunk egy pillantast Olaszorszagra. Eddig 228-an hunytak el es egy olasz szakerto szerint Kaliforniaban egy ilyen erossegu foldrengestol valoszinuleg senki sem halt volna meg. Itt is "ateltem" mar egy 6.1-eset es senki meg csak meg sem serult. Mindez az infrastruktura miatt.
Van hatranya a reginek es ujnak is...
De legalabb lehet valasztanunk!

Martalóc írta...

Rendben ebben igazad van. De. Nem is tudom, hogy mikor, talán 10 éve volt az a nagy földrengés Törökországban. (Tudod, amikor a Mancs nevű mentőkutyát vitték a magyarok.)Akkor a több száz éves épületek (pl. dzsámik) alig sérültek, az új építésű házak viszont kártyavárként omlottak össze. Tehát nem azon van a hangsúly mindig, hogy új vagy régi, hanem, hogy jól megépített, vagy ócska. Pesten is ledózerolják a még mindig jó szerkezetű, csak kissé elhanyagolt régi épületeket, és a helyükre néhány évtizedre kalibrál, többnyire jellegtelen épületeket emelnek. (Egy ilyen csodában lakik az egyik ismerősöm, hát nincs elragadtatva, sok mindent kispóroltak a házból.)