szombat, március 21, 2009

Stage West - Married Alive

Hadd pótoljam be elmaradásom és írjak arról a színházról, ahol pár hete voltunk két kedves barátom jóvoltából. Meg kell mondjam őszintén, mióta Kanadában élek, nem nagyon járok színházba. :( Míg otthon egészen iskolás koromtól a színházbérlet egy magától értetődő kelléke volt mindennapjaimnak, addig itt szinte teljesen kimarad az életemből. Hogy miért? Elsősorban az ára miatt. Sajnos színházba járni errefelé nem olcsó mulattság, sőt gyakran felér egy-egy élő koncert árával. Mindemellett Torontóban igen sokszínű és nyüzsgő színházi élet zajlik, New York után az egyik legrangosabb-, ismertebb Észak-Amerikában. A Stage Westben töltött este újra felélesztette bennem a színház iránti vágyam, habár sajnos továbbra sem lesz $50-100-150 dollárom fejenként egy színhézi estére. Legalábbis egyenlőre... ;)

Ezért is jelentett számomra sokat a barátaim ajándéka.
A torontói Stage Westről azt kell tudni, hogy egy szálloda, színház-étterem és egy belső kis vizipark egybegyúrt ötvözete. Mississaugán található, azaz a város nyugati felén (mi a keletin lakunk :), kb. 10 percre a repülőtértől és olyan 20 percre a belvárostól. Az alapkoncepció Edmontonból származik, ahol 1975-ben nyitotta meg a Pechet család az első Stage West Színház Éttermet. Jónéhány amerikai felfedezőút után így Kanadában is megszületett a Stage West koncepció, amihez a hozzávalók: egy ízletes, igényes büfé és egy ismert/kedvelt színészeket felsorakoztató szórakoztató színházi darab. Edmontonban az első naptól kezdve hatalmas sikert arat a Stage West, s azóta Calgaryban és Mississaugán (Torontóban) élvezhető hasonló show az országban.
A nagy sikereken felbuzdúlva a koncepció tovább bővült és a Stage West-et manapság egy-egy kedvelt szálloda berkein belül találjuk. A torontói Stage West 1990-ben nyitotta meg kapuit és azóta is nagy sikernek örvend.

Mi egy zenés vígjátékot néztünk meg, Married Alive címmel. Őszintén szólva eleinte kicsit izgultam, mert Bill nem igazán a musical szerelmese, de ez a darab még neki is tetszett, ami nem semmi. :)) Talán a téma is segített, a házasság maga, no és a színészek nagyon jól énekeltek/játszottak, ami szintén nem volt mellékes. Mi az első sorok boxaiban ültünk, szóval jól láthattunk mindent. :) A darabban összesen négyen játszottak: egy újdonsült házaspár, Erin és Paul, illetve egy idősebb, jóval tapasztaltabb pár, Ron és Diane, akik négyen végigvezettek minket a házasélet különböző fázisain, nehézségein, szépségein. Az összeköltözéstől a gyerekek kirepüléséig, a mindennapi stressztől a közös béke, harmónia megleléséig, a Niagarától a Viagráig... :)

Az alapötlet szerintem nagyon jó. Ahogy a legfelső képen is látszik, a színpadot felívben veszik körbe az asztalok, melyek egy része egy szintén félköríves kis boxban található. Mi egy ilyenben voltunk ketten, amit a legalsó képen is láttok. Már öt órától nyitva vannak a kapuk és természetesen a büfé étterem is, azaz kb. két óra áll rendelkezésre a darab előtt, hogy mindenki kedve szerint egyen-igyon, amennyi csak jól esik. A darab megkezdése előtt az étterem igaz bezár, de megvan a lehetőség - amivel sokan éltek is -, hogy süteménnyel, gyümölcsökkel stb. megrakott tányérokkal az asztalon nézzék végig az előadást. A szünetben kávét, üdítőt továbbra is szolgáltak fel, így a megrakott asztalok gondolom a show része. :) Az itteni díszlet, a berendezés kicsit régebbi korokat idéz, ahogyan maga a szálloda is, de biztosan ez sokaknak kimondottan tetszik. Számomra nagyszerű élmény volt az egész este, egyedi és különleges minden szempontból! :)
Újfent köszönöm, köszönöm, köszönöm!!! :))

7 megjegyzés:

Manka írta...

Milyen szerencse, ha ilyen barátai vannak az embernek. Ez szuper jó lehetett! :)
És ott a helyes hozzáállás: "legalábbis egyelőre" :)

Martalóc írta...

Megírom őszintén, hogy nem nagyon szeretek színházba járni. Az igazat megvallva eddig egy darab volt, ami tetszett (annak is már elfelejtettem a címét). A többi nem. Főleg a kivitelezés nem tetszett, pl. a színészek játéka, a darab modernsége stb., de volt, hogy a mű is csapnivaló volt. Tehát nem vagyok színházrajongó. Mivel nem szoktam előadás közben otthagyni a színházat, kénytelen vagyok végigülni a darabot, sokszor unalmamban a többi nézőt nézegetem (most nem csak a szép nőkre gondolok). Tehát igyekszem kerülni a színházi élményeket.
Azt is megfigyeltem, hogy egyeseknél a színházba járás amolyan státuszszimbólum. Gyakorlatilag mindegy, hogy mit néznek meg. Az esemény a fontos. „Voltunk színházba, az XY darabot néztük meg, ZB volt a férfi főszereplő, csodálatos volt. A VZ pedig annyira aranyos volt, ahogy ott lóbálta a lábát. Tudtad, hogy VV rendezte, és, hogy ő az YY színházi fesztiválon megkapta az Arany Ásító Néző díjat?” …
De, persze elismerem, hogy vannak jó darabok és jó előadások, csak szerencse kell hozzá.

Bill Ferencz írta...

Teljesen egyetertek veled Martaloc.
A szinhaz igenis egy statuszszimbolum tul sok embernek. Szerintem a szinhazat egyaltalan nem szabadna elokelobb helyre allitani, mint peldaul a mozit es, mint ahogy a filmek nagytobbsege is csapnivalo, a logika azt diktalja, hogy a szinhazi darabok sem lehetnek nivosabbak.
Van kozte jo es szerencse, ha ezeket kifogod.
De azert orulok, hogy ott lehettem parommal es, mivel o elvezte, en is.
No, persze a voros bor is segitett...

Livia írta...

Hat fiuk mit mondjak, van igazsag abban, amit irtok. Valoban sokaknak a szinhaz egy lehetoseg arra, hogy "megjelenhessenek", megmutassak magukat...
Ettol fuggetlenul en valoban elvezem az elo musort. Szamomra az emberi teljesitmeny ertekelendo, legyen az szineszet, zene vagy barmi mas.
Az itteni elodas pl. teven keresztul nem biztos, hogy ennyire lekotott volna, mint igy eloben, raadasul az elso sorbol. Igazan latszott, szinte ereztem a szineszek koncentraciojat...
Persze en is lattam mar otthon nem egy rossz darabot... viszont sok jot is, amiket nagyon elveztem. En igen konnyen beleelem magam a tortenetbe, igy talan konnyebb is. Engem nem nehez bevonni. :)

Kivanom Neked, Martaloc, hogy legyenek meg emlekezetes esteid a szinhazbol; Neked Edes pedig koszonom, hogy eljottel velem, es hogy Te is elvezted! :) I love you!

Globetrotter írta...

Nekem mar a leirasod alapjan is bejonne a darab :) es most mit nem adnek egy `alvos` szinhaz berletert :DDD

Livia írta...

Igen, szerintem is tobbekne bejonne a darab, mint esetleg az elsore gondolnak. :)
'Alvos szinhazberlet'? :)) Hat azt most megertem. Ezek szerint meg nem teljesen pihentetek meg ki magatokat a 'nyaralas' ota? Dani hogy all a fogakkal valo harcban?
Ja, kuldenel errefele is egy kis tavaszt? Na jo, inkabb ugy, hogy mar itt is maradjon. :)

Globetrotter írta...

Allitolag ez a nagy marciusi meleg 25-28 fokkal megsem altalanos. A spanyolok is csodalkoznak es nem kicsit felnek attol, mit hoz akkor a nyar?? Szoval megprobalom kuldeni, de meg haza sem ert el :-oo
Amugy meg mindig kuzdunk a negyedik foggal :-/ de az elmult ejszaka este 9-tol reggel fel 9ig aludt egy 10 perces 3orai kozjatekkal, szoval teljesen jo volt :)