vasárnap, november 02, 2008

Halloween

Amíg otthon gyertyát gyújtunk és a halottainkra emlékezünk november elsején, addig Észak-Amerikában október 31-e kizárólagosan a Halloween-é. Otthon ez egy befelé forduló, csendes ünnep, addig itt mindez hangos, csoportos és vidám.
Én nem hiszem, hogy ezek között döntenünk kéne, azaz eldöntenünk melyik a jobb és melyik kevésbé. Két teljesen különböző szokásról beszélünk, teljesen más gyökerekkel, hogyan is lehetne egymás mellé állítani a kettőt? Éppen nemrég beszélgettem az egyik torontói magyar iskola egyik tanárnőjével, aki azt mondta, neki gondja van a Halloween-nel, hiszen benne még mindig az otthoni ünnep él (kb annyi ideje van itt, mint én). Neki éppen ezért nem szimpatikus, hogy itt vidámkodnak az emberek. Megértem, amiről beszélt, amit érzett. A hiányérzetet legalábbis. Én is gyújtok itthon gyertyát és hiányzik is az élmény, amit csak ilyenkor él át az ember a temetőben. Van abban valami varázslatos, a sok száz égő gyertya között sétálni... Azonban más dolog a hiányérzet miatt kevésbé értékelni valamit, ami érthetően eddig nem volt a miénk. Most viszont itt élünk, ez az új otthonunk és szerintem sok jó élménytől vonja el magát az ember, ha nem próbál nyitottan közeledni a számára új, itt azonban régi hagyományok felé. Én személy szerint nagyon irigylem a gyerekeket, mert nekik ez az egész Halloween hatalmas élmény lehet. :)
De mi is ez a Halloween tulajdonképpen?

Magát az ünnepet az ír bevándorlók hozták magukkal Észak-Amerikába a 19. században. Eredetileg a kelta kultúra ún. Samhain ünnepéből ered, amikor az őszi betakarítás végét ünnepelték. (Innen jön az ünnep mostani jelképe, a tök.) Annak idején a kelták hitték, hogy ezen a napon (okt.31.) bármiféle kapcsolat az élők és halottak között veszélyeket hordozhat az élők számára, úgy mint betegséget, rossz terményt stb., mivel ezen az estén vándorolnak a lelkek a holtak birodalmába. Az ünnepség alkalmával nagy tüzet raktak és ételt, állatokat áldoztak a szellemek könnyebb vándorlásának megsegítésére. Különböző kosztümöket és maszkokat viseltek, hogy megpróbálják utánozni vagy kiengesztelni a rossz szellemeket.
Ma, többek között Kanadában és az USA-ban (de Angliában, Ausztráliában, Svédországban, Új-Zélandon, és sok Dél-Amerikai országban is stb.) a gyerekek jelmezekbe öltözve járnak házról házra, "Trick-or-Treat" felkiáltással, ami annyit jelenthet magyarul, mint: "Tréfa vagy édesség". A gyerekek ezzel egy választási lehetőséget adnak az ajtónyitónak, hogy vagy ad valami finomságot, vagy valamilyen csúnya tréfa áldozata lesz. ;) Mára a kérdés igazából már nem kérdés, inkább csak egyfajta felkiáltás, miután valóban mindenféle édességet kapnak a házaknál. A gyerekek számára ez óriási szórakozás, már maga a jelmezek kiválasztása is, majd utána este, a sötétben való csoportos kirándulás (legtöbbször persze felnőttek kíséretében). Arról nem is beszélve, hogy az utcákat, házakat is feldíszítik erre az estére.
A "Trick-or-Treat" mellett persze sok minden más is része lehet a mai Halloween-nek, pl. a tábortűz, jelmezbálok, szellemkastélyok és tkp. minden, ami szellemekkel kapcsolatos. Torontóban többfelé rendeztek programokat október 31-án. A város kastélyában, a Casa Lomában szellemkastélyt rendeztek be, de van külön erre az őszi szezonra kialakított "vidámpark", ahol mindenféle ijesztő programok vannak. (Ha ciki, ha nem, én a magam részéről túl félős vagyok ezekhez... :) Pedig van még annál is ijesztőbb, ami szintén csak a Halloween körüli időszakban tart nyitva. Hát kit mi fog meg ebben az ünnepben, nem igaz?
Remélem, hogy egyszer egy igazi Trick-or-Treat-en részt vehetek majd és nézhetem a kölyköket, az nekem igazi szórakozás lenne. :))
Addig csak hallgatom a jobbnál jobb Halloween sztorikat, majd elsején gyertyákat gyújtok, hogy a Halottak Napja se merüljön feledésbe.

4 megjegyzés:

Globetrotter írta...

Mikor is koltoztel ki pontosan?

Livia írta...

Jottem-mentem egy ideig, de 'veglegesen' most nyar elejen volt harom eve. :)

Nagy izgalommal figyelem am a koltozkodesetek. :) Olyan ugyesek vagytok!!
Puszillak: L.

Globetrotter írta...

az szep :) es evrol-evre jobban `otthonodnak` tudod erezni Torontot is?

Livia írta...

Igen, mar egeszen otthon erzem magam itt is. :)
Persze ez nem nehez, hiszen annyira elheto ez a hely, hogy az ember hamar megszereti.
Remelem ti is igy ereztek majd az uj helyeteken!