hétfő, május 26, 2008

Doors Open Toronto 2008

Ahogyan már korábban is, ezévben újra sikerült megnéznünk egy-két épületet a "Doors Open Toronto" program keretein belül. Múlt évben bővebben is írtam erről (itt olvasható), most röviden csak annyit, hogy minden évben egy hétvégére sok-sok olyan épület nyitja meg ingyenesen kapuit az érdeklődők előtt, amit egyébként az év többi részében nem, vagy csak korlátozottan lehet látogatni. A tavalyihoz képest 42 új épülettel, most 150 olyan helyet csodálhattunk meg, amelyek történelmi, kulturális, építészeti vagy társadalmi szempontból érdekesek, kiemelkedőek Torontóban.
A tavalyi bejegyzést egyébként már csak azért is érdemes meglátogatni annak, aki még nem tette, mert nyolc különböző épületben kis körsétát is tehetünk az internet segítségével.

A mostani épületek listáját itt nézegethetitek meg.
Múlt hét végén (május 24-25) Bill, Chris és én két belvárosi épületet választottunk, ami mindhármónkat érdekelt. (Nem is olyan könnyű közös nevezőre jutni egy kamaszfiúval, habár a végén mindig kiderül, hogy Chris legalább annyira élvezi a programokat, mint mi. :)


Az egyik általunk kiválaszott épület a Toronto-Dominion Centre volt. A TD épületegyüttese a modern építészet legkiválóbb épületeinek egyike. Hat különálló épületével a TD Centre Észak-Amerika egyik legnagyobb üzleti központja is. A bérelhető irodák alapterülete 400.000 négyzetméternyi, ahol több, mint 100 cég működik, 21.000 alkalmazottal. A hat közül az 55 emelet magas "Toronto-Dominion Bank Tower" készült el először, mégpedig Kanada 100. születésnapjára 1967-ben. Ennek voltunk mi az 54. emeletén. 1991-ig készült el a másik öt épület is. A tervező Ludwig Mies van der Rohe, aki olyan ismert épületeket tervezett, mint a detroit-i Lafayette Park, vagy a Barcelónában található Barcelona Pavilion. Mies van der Rohe szerette volna elkerülni azokat az épületek közti "szűk" tereket, melyek általában jellemzik egy nagyváros belvárosának képét, így a szokásosnál nagyobb teret tervezett, elhelyezve rajtuk a hat épületet. Az így kialakított tér és a kis parkok nem csak koncertek, különböző városi összejövetelek gyakori helyszíne lett, de a hétköznapokban a turisták és a környező épületekben dolgozók kedvelt pihenőhelye is. A tér alatt hatalmas földalatti bevásárlóközpont épült, mely Torontóban első a maga nemében, s mely fontos sarokköve a város egyedi, föld alatt épült szórakozó- és vásárlóhálózatának (PATH) is. Mies a TD Centre-nek letisztult és különleges formát adott, mely tiszta feketeségében elegáns, erőt sugárzó és időtlen. Egy forma, amit a torontóiak nagy örömmel fogadtak, s mely a várost, annak fényét csak tovább emeli.

A másik épület a CBC (Canadian Broadcasting Centre) épülete volt, ami a kanadai angol nyelvű rádió-tévé központi épülete. Chris ezt a kirándulást egyértelműen jobban várta, hiszen betekinteni olyan tévéműsorok kulisszái mögé, amit nap mint nap nézünk, izgalmas dolog. Mi végül is a The Hour nevű műsor készítésébe kukkantottunk be, ami az itteni egyik legkedveltebb interjús, beszélgetős műsor. (Akit érdekel interneten is belenézhet a műsorba az előző weboldalon.) Megnéztük a keverőszobát és magát a stúdiót, s persze sok mindent elmagyaráztak nekünk arról, hogyan áll össze a műsor. Több ismert személyiséggel találkozhattunk ezen a hétvégén (mi nem találkoztunk senkivel) és az előtérben egy élő sportműsor forgatását is végignézhették az érdeklődők.
Az épület belülről is nagyon tágas és barátságos volt, mindannyiónknak nagyon tetszett. Mi a legutolsó túravezetésre estünk csak be a TD Centre látogatása után, és talán ennek volt köszönhető, hogy kicsit kaotikusnak tűnt az idegenvezetés. A The Hour stúdiójnak megtekintése után le is szakadtunk a csoportunktól és egy ideig össze-vissza kószáltunk. Majd egy másik kisebb csoport láttán megörültünk, akik egy lift előtt álltak és arra gondoltunk, így még érdekesebb is a túra, hogy fogalmunk sincs, mit látunk legközelebb. A lifttel azonban visszavittek minket a bejárathoz, így igazából nem derült ki számunkra, hogy lemaradtunk-e valamiről és ha igen, miről. :)

Mindenesetre nagyon élveztük CBC épületében eltöltött időt. Ezután az utcán megkerestük a legközelebbi hotdogárust, vettünk hármat és a közeli parkban kellemesen megebédeltünk.
Sokan ezt a hétvégét őrületes rohanással töltik, hogy minél több épületet láthassanak, de nekünk ez a tempó teljesen megfelel. Igy remélhetőleg jövőre is írhatok majd arról, hová sikerült eljutnunk. :)


vasárnap, május 25, 2008

Torontó mások szemével 9.

Egy gyönyörű kép a High Parkból. (Erről a parkról remélhetőleg hamarosan bővebben is.)


Sakura's trendy accessory, originally uploaded by makeupanid.

csütörtök, május 22, 2008

A Globális Béke Indexről

Érdekes módon lassan gyógyulok ki ebből a megfázásszerűségből, nem is értem miért. Pedig milyen rendesen iszom a mézes kamillateámat! Hangom azért már van, csak esténként megy el néha-néha, és reggelente nehezebben indul be, mint egyébként.
A hallgatagság jó alkalom volt viszont arra, hogy kevesebbet beszéljek (Bill biztosan vágyik erre néha :)), no és még többet olvassak. Erre a cikkre is pár nappal ezelőtt bukkantam és gondoltam, megosztom itt veletek.

A cikk a második éve létező "Globális Béke Indexről" (GBI) beszél. Kanadai vonatkozása a dolognak, hogy az ország ebben az évben kiesett az első tíz legbékésebbnek kikiáltott országok sorából és a 11. helyen végzett. Egy brit szakember, David Crichton szerint ez egyrészt Kanada Afganisztánban betöltött szerepének köszönhető. (A tavalyi évben Kanadát a nyolcadik helyre sorolták.) Másrészt Kanada emberélet vesztesége az afgán konfliktusban is nagy szerepet játszott a visszaesésben.

A cikk kapcsán utánaolvastam részletesebben ennek az indexnek. Mit is érdemes tudni a GBI-ról?
A GBI egy újdonsült kísérlet arra vonatkozólag, hogy mérhetővé tegyék a világ nemzeteinek és régióinak a békéhez való viszonyát. Egyszerűbben szólva: mennyire békés egy ország vagy egy régió a Földön? Az ötlet egy ausztráliai üzletembertől, Steve Killelea-tól származik, aki arra kereste a választ, hogy mi tesz békéssé egy országot. A kezdeményezést olyan személyek is támogatták, mint a Dalai Láma vagy Desmond Tutu. A kutatásokat és számításokat az "Economist Intelligence Unit" végezte.

Az index abszolút mérföldkőnek számít, hiszen első alkalommal állítottak fel rangsort a világ országairól a béke szempontjából és először próbálták meghatározni a béke, mint olyan befolyásoló tényezőit.
A 2008-as GBI során 140 országot vizsgáltak meg 24 mennyiségi és minőségi mutató alapján. A mutatók között szerepel pl.:

- belső és külső háborúk száma,
- becsült emberveszteség száma ezen háborúkban,
- a szomszédos országokkal való kapcsolat,
- politikai stabilitás,
- potenciális terrorcselekmények,
- gyilkosságok száma,
- erőszakos bűncselekmények szintje,
- bebörtönzött emberek száma,
- a katonai kiadások a GDP százalékában megadva...
Az összes mutató (angolul) itt olvasható. (Ugyanezen az oldalon, kicsit lejjebb a 140 ország rangsorolása is megtalálható.)

Az index a legbékésebb országoknak a skandináv országokat találta, így Izland áll az első helyen, Dánia a másodikon és Norvégia a harmadikon. Kanada egy ponttal előzi meg Svájcot és kettővel Svédországot. Nagy-Brittania a 49., USA a 97. helyen áll a sorban. Magyarország egyébként a 18., ami azt gondolom igen figyelemre méltó. A 140 országból álló listát pedig Izrael, Afganisztán, Szudán, Szomália és Irak zárja.

Ami az eredmények alapján elmondható, hogy úgy tűnik, a kicsi, stabil, demokratikus országok a legbékésebbek, hiszen az első 20-ból 16, nyugat- vagy közép-európai ország ide sorolható. Legtöbbjük tagja az Európai Uniónak. A szigetországok általában a jobbak közé tartoznak. Nyugat-Európa határozottan a legbékésebb régió, hiszen az első 20-ban döntő többségben szerepel. Angliát és Franciaországot nagyrészt a viszonylag magasfokú fegyverkezés és a kifinomult fegyverüzlet nyomta lejjebb a ranglistán.

Más régiókban vegyesebb képet látunk. Közép- és Kelet-Európa országai közül, melyek nem régen Uniós tagok, Szlovénia áll az élen 16. helyével, majd őket követi a Cseh Köztársaság a 17.-en. A régióból Oroszország a 131. helyen található, köszönhetően a magas számú gyilkosságoknak, vagy a bebörtönzött személyek számának, de fontos szerepet játszott a rangsorolásban a magas fokú bizalmatlanság a lakosság körében vagy az emberi jogok tiszteletben tartása is.

Ezeken túl még elmondható, hogy a béke olyan más mutatókkal van szoros kapcsolatban, mint a bevétel, az iskolázottság vagy a regionális beintegrálódás szintje(!). A legbékésebb országokban gyakran magas a kormányzás átláthatóságának szintje és alacsony a korrupció.

A következő képen az országok megoszlását láthatjátok az index szerint. A kék színnel jelölt országokban legmagasabb a békesség szinte, a pirosban a legalacsonyabb. (A fehérrel jelzett országok kimaradtak a vizsgálatból.)

szombat, május 17, 2008

Minden a régi, mégis minden más

A nagyon gyors és minden szempontból sűrű két hét után egy újabb hét is elrohant már itt, Torontóban s mi még csak most kezdünk magunkhoz térni. A magyarországi két hét során nem sok idő jutott magunkra, állandó rohanásban voltunk, s mindennek fáradtsága azonnal ránk is nehezedett, amint visszaértünk. A kimerültségünk okán rögtön meg is betegedtünk, én csütörtökig húztam, pénteken már nem mentem dolgozni, hiszen a hangom is elment teljesen, így nehéz lett volna kliensekkel foglalkozni, telefonokat felvenni.
Na azért természetesen nem panaszkodom. :) Fantasztikus két hetet töltöttünk otthon a családdal és a barátokkal! Sajnos nem sikerült mindenkit látnunk, akiket szerettünk volna (hiszen az idő túl rövid ehhez), de akiket sikerült, azokkal annál mélyebb és sokszínűbb találkozásban volt részünk. Életem nem egy meghatározó beszélgetését éltem meg ebben a pár napban, így lelkileg is hasonlóan igénybe vettek az otthoni napok, ahogyan fizikálisan is. Van mivel "dolgoznom" most, talán éppen ezért jönnek nehezebben a szavak, hiszen olyan sok minden zajlik legbelül.
Azonban nem akartam sokáig teljesen szótlan maradni - habár szó szerint mégis ez történt :) -, nehogy azt gondoljátok, eltűntem. Igyekszem visszarázódni a mindennapokba, és felvenni újra Torontó lüktetését, hogy írhassak is róla, de a szótlanságnak úgy érzem oka van, amire igyekszem odafigyelni. Igy most ápolgatom magam kívül-belül, hogy aztán újult erővel vegyem fel a szálakat és írhassak a minket körülvevő világról.
Az otthoni napok élményeiből ezúttal képeket szeretnék megosztani veletek.


péntek, május 02, 2008

Torontó mások szemével 8.

A mai délelőtt csendes és békés. Csak délutánra van programunk, igy a nap első felét itthon töltjük. Kintről a madarak csivitelése hallatszik, a konyhából pedig a rádió hangjai szűrődnek be a szobába. Bill nem messze tőlem édesen alszik, én pedig leültem a géphez egy kicsit, hogy hireket olvassak. Közben akadtam erre a képre, s gondoltam, miért ne tegye fel, mint a heti képek egyikét. :)

A panorámaképen a már jól ismert Dundas tér látható. :) Ide kattintva egy interaktiv panorámaképet is láthattok a betöltődés után. Ajánlom, hogy teljes képernyőn nézzétek (a képen a jobb alsó gomb), igy ráközeliteni is jobban lehet.




circular square
by wvs